Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
2. Folyószabályozási művek és anyagaik - 2.2 Folyószabályozási művek szerkezete
nyás, kőszórás etb./ és a rézeüs burkolat /pl. beton- lapból, rőzeeteritésből, kőterítésből, dróthálós matracból, miianyagszövetből stb. /. ri§ Partvédőmű lesz a kődepóniából is, melyet akkor kell építeni, ha a szabályozási vonal a ezárazföldön halad és a meder kialakítását a viz erodáló erejére biz- zuk. Kisebb viz8ebeeeégü ée kisebb hozamú folyókon a partvédőmüveket gyakran kéezitik rőzeéből. Rőzae partvédőmű esetén általában a támasztó lábazatot a part vonalával párhuzamos rozsehengerekből állítják össze. A partvédőmüvek a vezetőmüvekhez hasonlóan a vízfolyásnak határozott irányt adnak. A kialakult intenzivebb vizmozgás könnyen megbonthatja a mű környezetében a meder anyagát. Ezért a közelben levő mederfenékrészek védelméről gondoskodni kell. A 10. és 11. ábrán látható példák esetében ezt a védelmet a megfelelő szélességben elhelyezett rőzsehengerekkel oldhatjuk meg. A mederfenék védelmét kőből kéezült partvédőmüvek esetén általában a megfelelő szélességű és 30-50 cm vastag kőszóráe képezi. A fenékvédelmet a nagy mélységek kialakulásának a megelőzése érdekében a mű épitése előtt kell elhelyezni. A rézsűvédelem lehet a lenyesett rézsűre helyezett rózseteritée is, amelyet rőzsekolbásszal szorítanak ée rögzítenek a talajhoz. Élő rőzseteritésnek nevezzük azt a megoldást, amelynél a rőzseszálak egy részét beleszórják a talajba ée az később megered, kihajt, és élő biológiai védelmet nyújt az elmosás ellen. Ennél a megoldásnál télen termelt és friss rozsét kell felhasználni. 52
