Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

1. A folyószabályozás célja és módjai

talc nagjobb szabású vonalkorrekciók . Az előbbinél Légrád é8 a torkolat között 1784-től 1845-ig 64 átvágás történt és az utóbbin a Sárvártól Győrig tartó szakaszon 87 átmetszés 130 km-ről 79 km-re csökkentette a folyó hosszát.

A nagyobb eeéeü szakaszokon, amilyen a Duna szigetközi szakasza is, az elágazás jelleg az uralkodó. A szabályozás eleő lépése ezeeetben a kisvizek összegyűjtése volt a leendő főágban /l. ábra/. El kellett tehát zárni azokat a mellékágakat, amelyek feleslegesen csökkentették kisviz idején a hajózási vizszlntet.

(7) mederéi rar a 5 (5) rreilebáqeirarás

1. ábra

Blágazáe jellegű folyóezakaez a kijelölt főmederrel /mellékágak elzárása a főágtól mederelzárógáttal és keresztgáttal/

A magyar Felső-Duna szabályozása során nagyon sok mellékágat rekesztettek ki a kis- és középvizhozamok- 23 -