Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.4 Helyettesitő anyagokból készült művek építése
* 10 cm-aa pontossága is megfelel, ha az esztétikai igények nem követelnek ennél finomabb munkát. A tereprendezést tolólemezea földgyaluval végzik. A viz alatti részre szoktak más burkolószerkezeteket épiteni. Ezt is el kell készíteni az előkéezitée során. A rendezett rézsűre le kell fektetni a még üres paplanokat. Gondosan ü- gyelni kell arra, hogy a kitüzéenek megfelelően helyezkedjenek el és a felső élük egy vonalba essen. A lehelyezett paplanokat a rájukvarrt eátorkarikákon átvezetett kötél segítségével le kell cövekelni, hogy a feltöltés és a beton kötés közben ne mozduljon el. A paplan fektetése után indul a habarcekeverés. Attól függően, hogy milyen töltést kap a paplan a céljának megfelelően, az adalékanyag és a keverés mechanizmusa változhat. A paplant meg lehet tölteni kötőanyag nélküli eürü zaggyal, földbetonnal, cementhabarcscsal vagy kolkrét habarccsal. A paplan az első esetben szerkezeti szerepet játszik, a többi alkalommal tulajdonképpen elvesző zsaluzat. A töltőanyagot habarcskeverővei készítik 0,4-0,5-ös viz-cementtényezővel. Az adalékanyag homok. A cementfelhasználás 2 q homokm’-enként . Az igy elkészített anyagot dugattyús habarcseziII ^ vattyúval juttatják a paplanba. A töltéshez 2,5 átmérőjű gumicsövet használnak, melyet a paplan mélyére vezetnek be és a töltés során lasean húznak vissza úgy, hogy a cső vége kb. 20 cm-nyire állandóan a már beépített habarcsban maradjon. Ezzel a módezerrel az alkalmasan steppelt paplan 3 m széles sávja tölthető meg. Az igy készített burkolat élettartama nem túl hosszú, mert a tapasztalatok ezerint nem fagyálló. Ezen a cementdózis emelésével vagy a kolkrét betontechnológia alkalmazásával lehet segíteni. Ez utóbbira vonatkozó kísérletek meg208
