Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.4 Helyettesitő anyagokból készült művek építése

A burkolat igán érzékeny a mozgásokra; amelyek pedig gyakoriak, mert az alatta lévő talaj a benne moz­gó talajvíz hatására helyi deformációkat szenvedhet vagy pedig maga a betontest változtatja a méreteit a változó hómérséklet hatására. Azért, hogy elkerüljük az ilyen mozgásból ezármazó töréseket, szabályozott, a burkolat céljának megfelelően kiképzett dilatációs hézagot kell kialakítani. A folyószabályozás gyakorlatában elég az egyszerű bitumenes hézagkiöntés, melyet a két egymás melletti betonmező között lévő pallók kiemelése után, azok helyére kell önteni. Igényesebb megoldás esetén ezt a kiöntést a hézagba bevert bitumenbe áztatott kö­téllel lehet megerősíteni. A kiöntő masszát azbesztszál ée gumipor hozzáadásával kell megkeverni, hogy a dila­tációs hógazba kellő állékonysági tulajdonságokkal ren­delkező anyag kerüljön. A dilatációs hézagot igényesebb helyeken, pl. a burkolat ée egy műtárgy csatlakozásánál gumi vagy mű­anyag elemeknek a bebetonozásával lehet teljesen vízzá­róvá tenni. Nagyobb magaeságú, 70-100 m magas völgyzáró­gátak viz felőli betonburkolatának a dilatációit vöröe- rézlemezek bebetonozásával képezik ki. Végül a burkolat környezetében rendezik a terepet, elkészítik vagy rendezik a lábazati kőszórást és levo­nulnak a munkászakaezról. Levonulás után el kell rendez­ni a terepet az üresen maradt munkahelyen is. 3422. Blőregyártott betonelemekből készült burkolat építése A 225« fejezetben már foglalkoztunk a különböző előregyártott betonelemekből készült burkolatok szerke­204

Next

/
Oldalképek
Tartalom