Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.4 Helyettesitő anyagokból készült művek építése

felett a fóliazsákokból kell elkészíteni a gáttestet. Végül a harmadik fázisra akkor kerül sor, ha a fóliazsákokat védeni kell a jég és az uszadék romboló hatása ellen. Ilyenkor a felvizi oldalon a gát rézsűje és a koronája 0,4-0,5 m vastag terméskő boritást kap, melyet a szokásos módon rendezni kell. A három fázisból tulajdonképpen a másodikat bontja műveletekre a fenti felsorolást.

A felvonulás során a betonkeverőt, az adalékdepó- niát, cementraktárat és a zsákraktárat kell telepíteni.

Az adalékanyagot tolólemezes földgyaluval célszerű kitermelni. Lényeges minőségi követelményt nem kell vele szemben támasztani, de a szerves anyagok felhasználását kerülni kell. Legalkalmasabb a folyó hordaléka.

A munkahely berendezése után megkezdődik a földbeton keverése és a zsákok töltése. A megkevert földbetont azonnal zsákba kell tölteni és a kötés megkezdése előtt a végleges helyére be is kell épiteni.

A megtöltött zsákoknak a beápités helyére való szállítása történhet szárazföldön vagy szárazföldön és vizen. A fóliazsákos technológiával készített müvek rendszerint olyan helyeken épülnek, ahol alacsonyabb vízállásnál az év nagy részén száraz a munkahely, pl. időszakos mellékágak elzárásai vagy zátonyiéjlődés gyorsítása érdekében, sarkantyúk, esetleg bekötőmüvek épülnek igy• Ezért gyakori, hogy közvetlenül a gát leendő teste mellett rendezzük be a homokzsák töltő és betonkészitő munkahelyet. Ilyenkor a szállítás tgaraccsal vagy talicskával történik. Ilyen technológiával elsősorban a Felső-Tiszán dolgoznak. A 79* ábra is erről mutat be példát. Az elkészült müvet bemutató 80. ábrán láthatjuk, hogy a megépítésére nem volt szükség vizijármüre. Az- 193 -