Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.4 Helyettesitő anyagokból készült művek építése
A beton keveréee és bedolgozása nem történhetett a mai körülmények közötti igényességgel. A kiáaott gödörbe belapátolt 70-150 kp/m* cementtartalmú éa magae viz-cement tényezőjű betont alig caömöezölték éa vibrátort eem haeználtak. Ez a tény éa az, hogy az utókeze- lée terén ie maradtak kívánnivalók, az elkéezült elemek minőségét nagyon károean befolyásolta. Sem ezilárdeági, eem fagyállóeági szempontból nem volt a műkő vereeny- képes • A korezerübb betontechnológiái módezerekkal készült betonelemek már Jobban megfelelnek a követelményeknek. Az olcaóbb ée igénytelenebb eljárással készült műkövet célszerű a kisvizezint alatti tartományba építeni. A bedolgozott beton utókezeléskor a zsaluzatként szolgáló talajt is alaposan át kell nedveeiteni. Tekint ve, hogy ez rendszerint nagy hézagtérfogatú homokos kavics, tehát gyorsan átereszti a vizet, gyakran kell lo- ceolni az elemeket ée azok környékét. A kész elemek szállítását vagy mozgatását kézzel és tragaccsal végezték. A létesítendő mű helyének megfelelően vagy szárazföldön, vagy vizijármüvel szállították. A vizijármübe rakás lényegében az 50. ábrán lát ható bakállványokra helyezett Járópallón való tragacso- lással történt. Nagyobb távolságokra, 50 m felett már kordélyt vagy lovaskocsit raktak meg ée lóvontatáseal került az anyag a további műveletek helyére, ahol kézzel történt a rakodás« A gépesítés korában a parton történő szállításhoz is használnak markolókat, amelyek szállítóeszközre rakják az anyagot, majd beépítik vagy vizi Járműbe rakják. Igen Jól alkalmazhatók az önjáró rakodógépek, amelyek- 191 -
