Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.3 Rőzseművek építési technológiái
Kisebb vízfolyásoknál a rőzsehenger el is maradhat, a rőzsepokróc elég védelmet nyújt. Nagyobb vízfolyásoknál, ha erősebb a partvédőmű, a rőzsepokrócot a mű alatt nem készítik el, azt a mű küleő körömpontjához úsztatják és süllyesztik le. A 76. ábra az ópitósnek azt a fázieát mutatja, amikor a rőzsepokróc már a helyén van és a rőzsehenge- rek beépítése folyik. A rajzon látható eegédgerenda csak a két utolsó henger elhelyezését eegiti. A legbe- liil lévő rőzsehengerbe ideiglenesen bevert karósor célja az, hogy megakadályozza a második sorban lévő rőzse- hengerek tovább gurulását. Amikor a partvédőműnek ez a ezakasza elkészült - egy állásból 6-10 m hosezú rőzsehenger készíthető - a hengerkötő állványt tovább kell vinni, újra telepíteni és a ciklus kezdődik élőiről. A rőzsepokróc 20-30 m hosszban is kéezülhet, tehát 2-3 rőzsehenger fér el mel lette hosszában. A hengerkötő állvány tovább állitása után kell a rézeü viz feletti részét burkolni, a 334« fejezetben tárgyalt valamelyik burkolási móddal. A vázolt ciklust addig kell ismételni, amig a partvédőmű a teljes tervezett hosszán el nem készül. Az épités befejeztével az épitéehely megszűnik, a levonulást a már ismertetett módon kell elvégezni. Rőzeevezetómű épitéee esetén szintén megvan a hármas tagozódás: a fenékvédelem, viz alatti és az építési vizszint feletti gáttest. A műveletsor a következő kitűzés, felvonulás,- rőzsekolbászok készítése, rőzsepokróc kéezitése, rőzsehengerek kéezitése,- 175 -
