Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.2 Terméskőből készült művek építési technológiái

Ténylegesen tehát a minimális jármüigény:

A depónlaépltésnek ennél a technológiájánál felmerül egy gazdaságossági kérdés, a maximális szállitási uthossz meghatározása. Ennek eldöntésénél a szállitási hossz növekedésével járó költségeket össze kell hasonlítani a cölöpállás újra készítésének és bontásának a költségével. Ezt a számítást a tervezés során kell elvégezni, mert az organizációnak, ezáltal a mü végleges kiviteli költségének igen lényeges tényezője.

A további munkafázisok azonosak a korábbiakban már leírtakkal. A levonulás műveletének lehet egy rövidített változata abban az esetben, ha több rakodóhelyet képezünk ki. Hz az átállás. Ilyenkor nem vonul le az épitő szervezet a munkahelyről, csak átáll a másik rakodóhelyre. Bz nem túl sok időt vesz igénybe, de ezalatt a teljes munkahely áll és ezért veszteséges művelet. Az átállási idő csökkentése érdekében az építésvezetőnek már előre mindent át kell gondolnia és megfelelő intézkedéseket kell tennie. Fontos veszteségtényező lehet ilyenkor pl. a megrakott uszályok várakozása.

A folyó főmedréhez képest hosszirányú műnek tekinthető a mellékágelzárás. a mellékág szempontjából azonban ez, ha.nem is hossztengelyre merőleges, de keresztirányú mü. Kialakításánál és építésénél ezért mind a két helyzetének a feltételeit figyelembe kell venni.

Az 1. és 2. ábrán látható a mellékágelzárások vonalvezetése. A mü igénybevételénél két tényezőt kell számításba venni. A kész mü működésénél az átbukó viz veszélyezteti a mü állékonyságát, ezért az elzárt, mellékági- 150 -