Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
Bevezetés
fizikai munkától való mentesítése. Ugyanerre kényszeríti a kivitelezőt az országosan jelentkező munkaerőhiány is. Á kétségtelenül nagy társadalmi kényszer és gyors müezaki fejlesztés olyan új anyagokat és épitési eljárásokat eredményeztek, amelyeknek az általános áttekintése nem várathat tovább magára. Az új épitési technológia az új anyagok alkalmazása mellett megváltoztatta a klasszikus anyagoknak, a Tőzsének, nádnak és terméskőnek a felhasználásával kapcsolatos épitési eljárásokat is. A terméskőből készült müvek épitési technológiájában pl. ma már egyetlen folyamatnak tekintjük a kő kibányászásától a rakodáson, szállításon és beépitésen keresztül a müvek felezinének a rendezéséig terjedő valamennyi munkafázist. A hagyományos módon haeznált meglehetősen munka- igényes füzrőzse és nád, müanyagszövettel kombinálva i- gen termelékenyen elkészíthető és tartós müvet eredményez. Ezzel esetleg pótolhatók a rőzse partvédőmüvek vagy a még több munkával járó rakott terméskőburkolatok. A folyószabályozási müvek egy része idővel elvégzi s feladatát, szükségtelenné vagy esetleg akadályozóvá válik. Ilyenkor a régi kőmüvek felszedésével egyrészt elhárítjuk a viz és uszadékainak az utjából az akadályt, másrészt újabb müvek építéséhez nyerünk teljes értékű anyagot. Az épitő- és szállítóeszközök fejlődése terén korszakváltásnak vagyunk tanúi. Célszerű tehát számba venni. az eddigi eszközök és az uj gépek közötti különbségeket, a várható előnyöket. 12
