Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.2 Terméskőből készült művek építési technológiái

A Csongrádi Vízlépcső megépítése után a Tisza Domb- rádig hajózható lesz. Gondot fognak; okozni nagyobb vízállásoknál a mai hidak. Dombrád és Vásárosnamény között azonban a nagyteljesítményű vizijármüvek nem tudnak közlekedni. Ezért itt kombinált szállításra kell berendezkedni. A csurgókúti kő elégtelensége miatt a Tisza más szakaszán is a kő pótlásáról kell gondoskodni. A vasúton, majd közúton érkező terméskövet csúszdákon kell 3Z uszály ba rakni, ahogy azt az 55« ábrán látjuk, amely a öunaal- mási rakodást mutatja be. Hasonló rakodót készített már több tiszai vízügyi igazgatóság is.

A Dráván a kővagyon a jelenlegi kitermelést tekintve akár ötven évig is elegendő. A bánya, amely nem andezitet, hanem jó minőségű mészkövet termel, 18 km-re van a drávai rakodótól. A vizi szállítás nem túl nagy fejlesztéssel megfelel a mai és a közeljövő követelményeinek. A bányában a gépi osztályozást és rakodást kell még fejlesz teni.

55* ábra

Dunaalmási rakodó működés közben - 125 -