Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 3. Az építés gépesítése

lése érdekében nagyon gondosan kell megválasztani a víznek a talajban lévő sebességét, melyet a talaj struktúrájára veszélyes érték alatt kell tartani. Ezért, ha a munkagödör alapterülete nagy és a depressziónak a kútsortól legtávolabbi pontokon meg kell haladnia a 3-3,5 m-t, két lépcsős talaj- vizszintsüllyesztést szükséges telepíteni. Ilyenkor a külső kollektorgyürün levő kútsor alakitja ki az első depressziós lépcsőt és egy újabb kútsor éri el a kivánt mélységet.

A gravitációs talajvizszintsüllyesztés másik módszere a mélykutas eljárás. Felépítésben, a kutak telepítésében és a kollektor fektetésében nem különbözik a szivókutas eljárástól. Lényeges különbség a kettő között az, hogy ennél a rendszernél a kutak nincsenek vákuum alatt. A szivattyúkat a kutakba helyezik be, ilymódon a gyűjtővezetéket nyomás alatt tartják. Ezért a kutakat olyan nagy átmérőjűre kell készíteni, hogy a búvárszivattyúk beférjenek. A búvárszivattyúk helyett újabban használnak Flygt tipusu "B" sorozatba tartozó merülőszivattyukat is erre a célra. Ez a tipus is tudja szolgáltatni a szükséges 20-35 m-es nyomómagasságot.

A kiesések okozta károsodások csökkentése érdekében minden kollektorcsöves talajvizszintsüllyesztési eljárásnál célszerű tolózárakkal szakaszolni a gyűjtővezetéket. Gravitációs módszereknél egy gépházra 10-12 kút köthető. Ezeket úgy kell szakaszolni, hogy 30 m-nél ne legyen nagyobb egy-egy szakasz.

A vákuumkutas talajvizszintsüllyesztés lényege az, hogy a telepitett kutakba nem gravitációsan gyűlik a talajvíz, hanem a vákuum alá helyezett kutak szívóhatásával tovább növelik a depressziót. Ezért nincs szükség külön szívócsőre sem, mert a kút szürőcsöve, béléscsöve és szívócsöve azonos,

<T> 2"-os fém, vagy újabban nagy szilárdságú müanyagcső. A kutak lehajtása öblitéses módszerrel történik köpenycsővel. A kellő mélység elérése után a szürőcsövet behelyezik, a két cső közötti teret gyöngykaviccsal kitöltik és köpenycsövet visszahúzzák. Az egymástól 0,8-2,0 m-re levő vákuumkutakat egy gyűjtővezeték fogja össze, melyhez minden kút légmentesen kapcsolódik egy hajlékony gumi, vagy műanyag gégecsővel. Egy gépházra 100-120 úgynevezett tükut kapcsolható.

A gyűjtővezeték egy vákuumtartályhoz kapcsolódik, melyből vákuumszivattyúk állandó üzemben szivják a levegőt, ilymódon a vízhozamtól függetlenül fenntartva a szükséges lég- ritkitást. A viz szivattyúzását centrifugálszivattyuval szokták megoldani. Újabban terjednek a Flygt B sorozatú szivaty- tyui. A merülő szivattyú kétségtelen előnye a könnyű, ellenőrzésmentes kezelés, továbbá a ráfolyásos üzem, ami kizárja, hogy a szivattyú elejtse a vizet. A 29. ábra az X - 820 tipusu 84 m^/óra teljesítményű talajvizszintsüllyesztő berendezés telepítési vázlatával példát ad a korszerű telepíthető gépházzal való felvonulásra. A korábbi, alkalmanként összeszerelt gépházas megoldással szemben nagy előny a telepítés gyorsasága, amely elsősorban vonalas munkáknál, pl. közművezetékek építésénél jelent nagy előnyt.

93