Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 3. Az építés gépesítése

c/ A betonszállitás gépei

A betonozásnak a gyártás utáni fázisa a szállitás. Természetesen ennek is megvan a maga fejlődéstörténete. A rendelkezésre álló gépi feltételektől és a munkahelyek fejlődő igényétől függően a különböző korokban különböző szállítási módok alakultak ki. A szállításnak két jól elkülöníthető típusa különböztethető meg, a munkahelyen belüli szállitás, vagy betonmozgatás és a betongyártól a felhasználás helyére való szállitás. A két mód között lényeges különbség van. Az első a beton bedolgozásának részeként is felfogható. A szállitás sebessége a bedolgozás igényei szerint alakul és kis szállitó egységeket igényel. A második módszer inkább a beton előállításának a része. Nagyobb egységek szükségesek és a beton állagának a szállitás közbeni megőrzésére is alkalmasnak kell lenniök.

A munkahelyen belüli betonmozgatás legelső eszköze a lapáton kivül a talicska volt. Már fejlettebb berendezésnek számított a japáner, amelynek van bizonyos konténer jellege is. Ugyancsak ismert és elterjedt eszköz lett a szállítószalag, amelyet különösen nagyobb, helyben történő felhasználás esetén lehet előnyösen használni.

A korszerű munkahelyi betonmozgatásnak két egymástól eltérő irányzata alakult ki. Az egyik a konténeres betonmozgatás, a másik a betonszivattyuzás. A konténerek olyan edények, amelyekbe a keverődobból kerül a beton és a további mozgatás a beépítésig csak ennek a segítségével történik. A konténer felül nyitott. Alsó részét úgy képezik ki, hogy szállitás közben szükség esetén azon szilárdan meg tudjon állni. A konténer üritése kétféleképpen történhet. Korábban a billentés volt a fő megoldás. Ennél a betontechnológiái szempontból előnyösebb, ha a konténer alja nyitható. Ezzel a pontra állás is egyszerűbb és a szétosztályozódásnak is kisebb a valószinüsége. A nyilás kiképzését nagy gonddal kell elvégezni, sőt a konténer alakja sem közömbös, mert helytelenül megválasztott alak és üritőnyilás a beton beragadását eredményezheti. Ezért a konténereket nem célszerű házilag tervezni és kivitelezni. Helyesebb szakvállalattól beszerezni.

A konténerek mozgatása közúti jármüvekkel, vagy darukkal, esetleg a kettő kombinációjával történik. A daruk a munkahely nagysága szerint lehetnek autódaruk, toronydaruk, vagy kábeldaruk. Kombinált konténermozgatásról akkor beszélünk, ha a betonkeverő-teleptől gépkocsi szállitja a daruig, majd a beépités helyére az juttatja a konténert. A daruk lehetnek pontszerű elhelyezésűek, vagy sinen járók. Kábeldaruk csak kivételesen nagy munkahelyeken telepithetők a jelentékeny felvonulási költségek miatt. A kábeldaru vonalmenti kiszolgáló sávját síkbelivé lehet fejleszteni, ha az egyik árbocot sineken mozgathatóra alakítjuk ki. Ezzel a műtárgy minden pontját el tudja érni.

72