Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása

Anélkül, hogy a fejlődés jelenségeit tovább sorolnánk, megállapíthatjuk, hogy a vízgazdálkodás ágazata a korábbinál nagyobb igényeket elégit ki sokkal magasabb színvonalon. Ezt csak agy tudja megtenni, hogy a rendelkezésére álló szellemi és anyagi- technikai eszközeit folyamatosan fejleszti és a korszerűsítésüket egy percre sem hagyja abba. A termékek és termelőeszközök az elmúlt tizenöt-husz évben az egész ország területén és minden ágazatában rendkívüli módon fejlődtek.

Ez a fejlődés nemcsak azt hozta magával, hogy a tevékenységek cseréje során magasabb színvonalon tudják az ágazatok kielégíteni egymás igényeit, hanem azt is, hogy egyre növekvő igényeket támasztanak egymással szemben. Időszerű tehát áttekinteni a vizi létesítmények jelenlegi helyzetét, színvonalát, előállításuk technológiáját, rá kell mutatni a korszerű és esetleg várható módszerekre.

A szakmérnökképzés alapvető célkitűzése, hogy a már kiképzett és gyakorlatot szerzett mérnök számára információkat adjon a szakterületén lezajlott fejlődésről és rámutasson a következő időszakban várható termékekre, technológiákra és elméletekre. Nem lehet arról természetesen szó, hogy a hatalmas , szerteágazó anyagot egyetlen tárgykör keretében ismertessük .

A két éves rendszerbe szedett anyag egyes részei a különböző szakterületek ismereteit tárják fel a hallgatók előtt és rájuk vár az ismeretek alkotó szintézisének nehéz feladata.

Ebben a témakörben arra vállakozunk, hogy a vízgazdálkodás materiális megvalósitását szolgáló müveket létrehozó vizépités előtt álló feladatokról adjunk tájékoztatást. A vizimérnök alapvető ismerete a vizépités, mert minden gondolat raegvalósitása szinte kivétel nélkül annak segítségével történik. Ezért nem is célja ennek a stúdiumnak az épitéstan átismétlése, hiszen ez a tanfolyamon résztvevő hallgatóknak nem jelenthet újságot. A mérnökképzés során és később az e- gyéni működés keretében a gyakorló mérnök naponta találkozik az elemeivel. Inkább arra vállalkozhatunk, hogy a vizépités sajátosságait szemügyre vesszük, áttekintjük az újabban elterjedt, vagy csak ezután gyakorlattá váló épitési technológiákat, majd a magyar vizépités előtt álló nagyobb feladatokkal ismerkedünk meg, a vizügyi nagylétesítményekkel, amelyeket az elkövetkező husz-harminc évben kell létrehoznunk.

Ennek a gondolatnak megfelelően először a vizépités ismérveivel és sajátosságaival foglalkozunk, majd a legújabb és várható technológiákból veszünk néhány szemelvényt. Az első rész ilyen tartalma után a második részben kerül sor az egyes vizügyi nagylétesítmények terveivel, népgazdasági hatásával és létrehozásának körülményeivel való megismerkedésre.

6