Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 4. Válogatás az építési technológiákból
megfelelően a földmunka lehet hidromechanizációs, vagy száraz technológiájú. Ez utóbbiak vezérgépei lehetnek ládás földgyaluk, vagy forgó felsővázas kotrók. Vezérgép lehet földmaró is. Hazánkban azonban nem használják a rendkivül nagy teljesitménye miatt. A hidromechanizációs földmunkák már terjednek a hazai vizépitésben, de a lehetőségek optimális kihasználásától még messze vagyunk. Az uszókotrók a folyószabályozásnak klasszikus gépei, melyek már a múlt század utolsó harmadában megtalálhatók voltak a folyóinkon, sőt magyar hajógyárak építettek is vedersoros uszókotrókat. Felhasználásuk a meder hajózási, vagy lefolyási viszonyait javitó kotrásoknál történt. A kitermelt anyag feltöltésre való felhasználása másodlagos célként fordult elő. Magyarországon 1962-ben végeztek először hidromechanizációs töltésépitést kisérleti jelleggel. Azóta már több töltésszakasz megerősítése történt ezzel a technológiával. Különösen a győri Vizügyi Igazgatóság szerzett jó tapasztalatokat a saját kezelésű kotrójával végzett épitések során. Az alkalmazott uszókotró szivó-nyomó tipusu. A kitermelt zagyot a kotró zagyszivattyuja 600-1300 m távolságra nyomja el az emelőmagasság függvényében. A hidromechanizációs épitésre a munkahelyet be kell rendezni. El kell készíteni a csővezetési terveket, mert a csövek mozgatása jelenti az egyik legsúlyosabb költségtényezőt. A beépítésre kerülő szakaszt zagy*- gáttal kell körülvenni és a terhét vesztett viz visszavezetéséről gondoskodni. A munkát általában a kotróval rendelkező szakvállalatok, vagy vizügyi igazgatóságok tervezik és organizálják. A zagyolások sorrendje és időtartama nem közömbös, mert a zagy könnyen szétosztályozódik, a kibocsájtó csővégtől kezdve a szemnagyságának megfelelő sorrendben rakódik le. Ezáltal a készített földmű vizzárósági és sokszor állékonysági tulajdonságai a tervezettől eltérők lesznek. A zagygátak kialakítására többféle elgondolást próbáltak ki. A kialakult gyakorlat szerint a zagygátakat úgy kell méretezni, hogy egyetlen zagyolási lépcsőben a szelvénybe kerüljön a teljes anyagszükséglet. Ezután a következő kazetta zagyolásával egyidőben a tolólemezes földgyaluk elvégzik a töltés profiljának a kialakítását. A töltésépitésre használt anyag ekkorra már járható és a víztartalmának nagyrészét leadta. A profil kialakítása során gondoskodni kell a szemcsés anyagú földmű felületének ideiglenes és végleges védelméről. A végleges gyeptakaró kialakulását megelőző időben a könnyen bontható felületen az erózió és a szél nagy károkat tehet. A hidromechanizációs földmunka vezérgépe az uszókotró. A szivó-nyomó rendszerű berendezésre mutat be példát a 63. ábra. A kotró uszótestéből a forgókéses vágófejjel ellátott szívócső nyúlik le a meder fenekére és elvégzi az anyag bontását. A kotró testében levő szivattyú segítségével a bontott anyagot elragadja és a nyomócsövén keresztül a beépítés helyére juttatja. A vízzel kevert építőanyag csőben teszi- 146 -
