Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 1. A vízépítés iparosításának általános kérdései

2./ A vizépitési munkák sajátosságai A már elmondott általános jellemzők mellett van néhány sajátosság, amely a vizépitést megkülönbözteti a mélyépítés­től. Ilyen a szokásostól eltérő környezet. A magas-, vagy mélyépítési munkák települések területén, vagy azok közelé­ben folynak, kivéve a vonalas létesítményeket, mint az utak, vasutak, vagy távvezetékek. A vizgazdálkodási létesítmények, a vízellátási és csa­tornázási munkák egy részének a kivételével lakott helytől távol, a természettől erősen befolyásolt, nehezen megközelít­hető környezetben valósulnak meg. A különleges környezetre egyik példát a viz alatt vég­zett munkák szolgáltatják. A folyamszabályozási kotrások, csőágyak, mederfenékburkolatok viz alatt készülnek. A folya­mi erőmüvek, partfalak, fenékgátak, duzzasztók a viz elől elzárt munkagödörben épülnek és ezután árasztják el őket. Az előbbi esetben az épitési anyagok és eszközök közvetlenül érintkeznek a vizzel. Nagy hozamú folyók esetén szakaszosan elzárt mederben kell az épitést több ütemben elvégezni. Egy másik jellegzetes példát a vizparton, vagy hullám­térben végzett munkák jelentik. Az épitési területet évente többször is elönti a viz. Ez különleges szervezési igényeket támaszt az épitésvezetővel szemben. Ha a műtárgy kicsi, an­nak épitését úgy kell ütemezni, hogy az árviz várható idejé­re a munka befejeződjék, és a területről levonuljon a kivi­telező apparátus. Nagyobb munkák esetén az elöntés várható idejére a munka mindig olyan fázisba kerüljön be, amelynek a viz kevésbé árthat. Külön gondot kell forditani a szállítás­ra, mert a hullámtér az évnek csak meghatározott szakaszában járható. Az árvédelmi töltés testében végzett munka hasonló prob­lémákat vet fel annyival súlyosbítva, hogy a megnyitott töl­tés miatt a mentett terület a helyreállításig állandó ve­szélyben van. Ezért tartós munka esetén a megnyitott töltés­szelvényt az eredeti védőképességet elérő körtöltéssel kell védeni. Emiatt a töltés testében végzett bármilyen kis munka fontos és kényes. A töltést megbontani csak az illetékes víz­ügyi igazgatóság engedélyével és az általa előirt feltételek szigorú betartásával szabad. Az épités közben kialakuló ár­viz elleni védekezés a körtöltésen fokozott óvatosságot igé­nyel, mert a friss földmunka védőképessége nem éri el a bio­lógiai felületvédelemmel ellátott eredeti töltését. A mélyépítésben igen gyakori eset, hogy az alapozási sik a talajviz szintje alatt van. A vízépítésben a magasveze- tésü öntözőcsatornák műtárgyai és a nyomócsőfektetés, valamint az árvédelmi töltés kivételével szinte valamennyi műtárgy alapozását talajvízben végzik. A vizépitőiparban létrehozott létesítmények lehetnek vo­nalas, pontszerű vagy egyedi jellegű és komplex területi lé­tesítmények. Ez utóbbiakra az jellemző, hogy több, kisebb­ít

Next

/
Oldalképek
Tartalom