Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 3. Az építés gépesítése

nyon van a csörlő, amely a cölöp és a verőkos emelésére szol­gál. A verőállványon a cölöptámasztó oszlop oldalirányban el­mozdítható. A verőállvány munkahelyen belüli átállása sínpá­lyán történik egy lehorgonyzott segédkötél segítségével. A segédkötelet a verőállvány csörlőjével húzzák meg. A Diesel-kalapács súlya 1385 kp, amiből a verőrész 650 kp. Az ütőenergia 350 mkp. Az ütések száma 55-60/perc. A tel­jes berendezés súlya 4580 kp. Munkahelyek közötti szállítása teherautóval történhet. Kiegészítő szerelékei a verősapkák és a talajszintig való verés érdekében az űző. Az ismertetett tipusok között a legnagyobb méretű és ka­pacitású berendezés az 1800 kp-os robbanó cölöpverő. A 47. ábrán bemutatott Sz-429 jelű cölöpverő berendezés két rész­ből áll: a KDP-18 verőállványból és a Diesel-kalapácsból, amelyet a feladatnak megfelelően lehet megválasztani. Az Sz-268 jelű kalapács súlya 3100 kp, melyből a verőrész 1800 kp, az Sz-222-nél 2200 illetve 1200 kp és az SZ-254-tipus- nál 1400 illetve 600 kp a megfelelő súlyadat. A három kala­pács azonos szerkezeti felépítését a 49. ábrán láthatjuk. Az ábrán az oldalnézet és a felülnézet mutatja a kalapács szer­kezetét. 48. ábra A KDP állvány kétdobos csörlője 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom