Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Harmadik rész. 3. Magyarországi hordalékvizsgálatok - 3.3 A magyar folyók hordalékszállítása - 3.3.3 A kisebb magyar vízfolyások hordalékszállítása
3.3.3—40. ábra. A görgetett hordaléksúly és a középsebesség összefüggése a Maros deszki szelvényénél A Berettyó hordaléka és medrének anyaga túlnyomórészt homokból tevó'dik össze. A görgetett hordalékban, valamint a mederanyagban ritkábban finomszemű kavics is előfordul. Berettyóújfalunk 1 a folyón még érvényesül a békésszentandrási duzzasztómű hatása. Ennek megfelelően a hordalékszállításnak a vízállásokkal való összefüggését nem lehetett megállapítani. Megemlítjük azonban, hogy a vízhozamokkal és a középsebességekkel való kapcsolatok aránylag nem nagy hibával meghatározhatók. A lebegtetett hordalékszállítás különösen a vízhozamokkal, a görgetett hordalékszállítás pedig a vízsebességekkel mutat szoros összefüggést. 3.3.3.9. A Maros hordalék szállítása. A Maros folyón DeszknéX van hordalékmérő állomás. A mérések 1951. IX. 19-én indultak meg. A deszki méréseket az újonnan felállított vízmérce aránylag rövid észlelési időszakára való tekintettel a szegedi illetve a makói vízállások függvényében dolgoztuk fel. A hordaléktöménységnek, valamint a hordaléksúlyoknak a különböző vízállásokkal való kapcsolatát a 3.2.1. fejezetben a hordalékszállításnak idegen vízállásokkal való meghatározása során már bemutattuk (lásd a 3.2.1 — 9.,. . ., 3.2.1 —13. ábrákat.) A teljesség kedvéért a 3.3.3 — 39. ábrán bemutatjuk a lebegtetett hordaléksúlynak a vízhozamokkal, a 3.3.3 — 40. ábrán pedig a görgetett hordaléksúlynak a középsebességekkel való kapcsolatát. A kilenc folyó lebegtetett hordalékszállítására jellemző kapcsolatok együtthatóit és hatványkitevőit a 3.3.3 —1. táblázatban, míg ugyanezeket a görgetett hordalékszállításra vonatkozóan a 3.3.3 — 2. táblázatban — a jobb áttekinthetőség kedvéért — összesítve adjuk meg. 795
