Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Harmadik rész. 3. Magyarországi hordalékvizsgálatok - 3.3 A magyar folyók hordalékszállítása - 3.3.3 A kisebb magyar vízfolyások hordalékszállítása
3.3.3—34. ábra. A hordaléktöménység és a vízállás összefüggése a Hernád gesztelyi szelvényénél 3.3.3—35. ábra. A lebegtetett- és görgetett hordaléksúly összefüggése a vízállással a Hernád gesztelyi szelvényénél Az ábrákon feltüntettük az 1953 utáni méréseket is, amelyek teljes mértékben megfelelnek az 1954 előtti mérések alapján levezetett összefüggéseknek. A Hernád hordalékszállítását elsősorban a rendkívül nagy, szélsőséges hordaléktöménységek jellemzik. Az eddig vizsgált vízfolyásaink közül éppen a Hernádon Hidasnémetinél állapítottuk meg a legnagyobb hordaléktöménységet. Aránylag nagy a Hernád görgetett hordalékszállítása is. A három állomás adatai bizonyos szempontból eltérőek, ami valószínűleg a duzzasztóművek hatásával magyarázható. 3.3.3.6. A Fekete-Körös hordalékszállítása. A Fekete-Körös hordaléka különböző szemnagyságú homokból tevődik össze. Kavicsanyagot egyáltalán nem, finomabb iszapfrakciókat pedig csak igen kis százalékban tartalmaz. A Fekete- Körösön egy mérőállomáson, Remeténél 1952. VIII. 12-én indítottuk meg a méréseket. A 3.3.3 — 36. a hordaléktöménységnek, a 3.3.3 — 37. ábra pedig a lebegtetett és görgetett hordaléksúlynak a vízállásokkal való kapcsolatát ábrázolja. 792
