Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Harmadik rész. 3. Magyarországi hordalékvizsgálatok - 3.3 A magyar folyók hordalékszállítása - 3.3.3 A kisebb magyar vízfolyások hordalékszállítása
3.3.3—28. ábra. A görgetett hordaléksúly összefüggése a vízhozammal és a középsebességgel a Sajó kazincbarcikai szelvényénél 33.3.5. A Hernád hordalékszállítása. A Hernád a Sajó legnagyobb mellékfolyója. A folyó esése aránylag nagy és ezért ez az első folyónk, amelynél a vízienergiát részben már hasznosítottuk. A nagy esésnek megfelelően a Hernád hordaléka és mederanyaga is lényegesen durvább, mint a Tisza hordaléka. A Hernád hordalékszállításának a vízhozamokkal és a középsebességekkel való kapcsolatait már a 2.1.3. és 2.1.4. fejezetben bemutattuk, ezért ezeket itt nem ismertetjük. A Hernádnál három mérőállomásra vonatkozóan rendelkezünk nagyobb számú mérési adattal. A) Hidasnémeti. A hidasnémeti-i mérőállomás a közúti híd alatt 100 m-re van. A méréseket 1952. VII. 15. én indítottuk meg. Az 1954 előtti mérések alapján meghatározott összefüggéseket a 3.3.3 — 29. és a 3.3.3 — 30. ábrán mutatjuk be. Az ábrákba berajzoltuk az 1953. utáni méréseket is, amelyek bizonyos szempontból eltérnek a régi kapcsolattól. Új kapcsolatot mégsem határoztunk meg, mivel a hidasnémeti-i keresztszelvényben jelentkező nagymérvű mederváltozások szinte minden időszakra újabb kapcsolat bevezetését tennék szükségessé. B) Pere. A hordalékmérő állomás a közúti híd felett 70 m-re van. A méréseket 1953. II. 6-án indítottuk meg.
