Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.3 A vízfolyások hordalékszállítására vonatkozó klasszikus tételek

Azonban hJL — S vízszineséssel, FjP = R hidraulikus sugárral, amely a vízmélység fogalmának megfelelő tényezőt jelent. A képlet tehát így alakul:

t0 = y RS

Ez pedig mutatja, hogy a Du Boys-féle értelmezés szerinti hordalékmozgató erő nagyságra a mederfenéken fellépő súrlódással egyenlő.

Du Boys felteszi, hogy a vízfolyás mozgási energiájának növekedését kizárólag a mederfenéken fellépő súrlódás, vagyis a hordalékmozgató erők munkája akadályozza meg. Nyilvánvaló, hogy más ellenállások is vannak, mégpedig:

a) a belső súrlódások,

b) a vízörvénylések (a turbulencia),

c) a levegő ellenállása,

d) a mederoldalaknál fellépő súrlódás, stb.

A felsorolt ellenállások energiaszükségletüket csak a helyzetiből mozgásivá alakuló energiából, vagyis a y DSv át energianövekedésből fedezhetik. Du Boys feltevése tehát nem helytálló.

Du Boys kifejezése ellen felmerülő legsúlyosabb kifogás tehát, hogy a mozgási energia növekedését csak részben emésztik fel a mederfenéken fellépő súrlódó erők. Engels, H. és Schober, I. kísérletekkel is igazolták, hogy a fenéken fellépő valóságos súrlódó erő csak bizonyos része a y DS kifejezésnek. Vizsgálataik szerint a valóban fellépő súrlódó erő

TÓ = *(y DS)

ahol a értéke a vízmélység csökkenésével növekszik, de értéke mindig kisebb az egységnél.

A hordalékmozgató erő Du Boys-féle kifejezésének további hátránya, hogy csupán a mederfenéken fellépő súrlódó erőket véve figyelembe, nem mutat rá, hogy a vízfolyás belső erői is űrt. hordalékot mozgató erők. Hogy a turbulens vízmozgásnál a belső energia a sebességingadozások révén részt vesz a hordalékszállításban, azt a lebegtetett hordalékmozgás tárgyalása során majd részletesen is látni fogjuk.

Mindent összevetve, a Du Boys-féle összefüggést hordalékmozgató erőnek nevezni megtévesztő, mert az összefüggés szerepét illetően helytelen következtetésekre juthatunk. Mivel azonban a hordalékmozgató erő elnevezés ma már általánosan elfogadott, nem lenne célszerű ezt megváltoztatni.

Nyilvánvaló, hogy az eredeti feltevés, amely szerint kizárólagosan a hordalékmozgató erő a hordalékot mozgásba hozó erő, ma már elavult. Az elméleti kutatásokban játszott szerepe azonban nemhogy csökkent volna, hanem egyre inkább növekedett. A hordalékmozgató erő, mint az esés és vízmélység szorzata ugyanis kiválóan alkalmas paraméter a vízmozgás jellemzésére. A hordalékmozgás vizsgálatai során élnek is ezzel a lehetőséggel. Mind a különböző határállapotok, mind pedig a hordalékhozam meghatározásánál gyakran szereplő paraméter a hordalékmozgató erő, sőt a legújabb időkig szinte kizárólagos szerepet játszott, mert a kezde77