Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Harmadik rész. 3. Magyarországi hordalékvizsgálatok - 3.3 A magyar folyók hordalékszállítása - 3.3.1 A Duna hordalékszállítása
Közismert, hogy a Felső-Dunán a kimélyülő és feltöltó'dő szakaszok — részben a szabályozási munkálatok hatására, részben pedig a folyómeder és esések adottságától függően — folytonosan változnak. A mérési eredményekben mutatkozó nagy eltérések tehát elsősorban onnan származnak, hogy egyes méréseknél a kimélyülő, más méréseknél a feltöltődő szakaszok igen nagy mértékben eltérő hordalékszállítását mértük meg. Az ebből eredő különbség nyilvánvalóan rendkívül nagy lehet. Ezt a körülményt mutatják a feltöltődésekben és a kimélyülésekben mutatkozó nagy különbségek is. A szabályozási művek — eltekintve attól, hogy befolyást gyakorolnak a szakasz feltöltődő vagy kimélyülő jellegére — nyilvánvalóan megváltoztatják magának a hordalékmozgásnak a mikéntjét is. Ez a körülmény azt eredményezi, hogy ugyanabban a szelvényben végzett hordalékmérések eredménye más lesz a kis- vízszabályozási művek beépítése előtt, mint a művek megépítése után. A Duna ausztriai szakaszán, valamint a Felső-Duna mellékfolyóin sorozatban épített duzzasztóművek hatására a hordalékszállításban már most bizonyos változást észlelhetünk. Az 1953 utáni mérések szerint kismértékben csökkent a lebegtetett hordalék mennyisége. Ezt a körülményt a dunaremetei, nagybajcsi és a nagymarosi mérőállomásoknál az 1953 utáni mérési adatok jól mutatják. A görgetett hordalékszállítást a duzzasztómüvek építése egyelőre nem befolyásolta. A folyócsatornázás hatása azonban nyilván hosszabb idő után a görgetett hordalékszállításnál is mutatkozni fog. A Gönyü alatti szakaszon a görgetett hordalékszállítást aránylag megbízhatóbban lehetett megállapítani. Ezen a szakaszon a hordalék is finomabb már, és a folyómeder sem mutat olyan nagymérvű változásokat. A Duna lebegtetett hordalékszállítása — a görgetett hordalék szállításához viszonyítva — lényegesen egyenletesebb. A Duna lebegtetve aránylag nagyon kevés hordalékot szállít. A lebegtetett hordaléksúly lefelé haladva enyhén növekszik. A Dunán összesen hét mérőállomás (A —G) adatait ismertetjük. Mivel minden dunai állomásra vonatkozóan a görgetett hordaléksúlynak, valamint a hordaléktöménységnek és a lebegtetett hordaléksúlynak a vízhozamokkal és a középsebességekkel való kapcsolatát már a 2.1.3. és 2.1.4. fejezetben ismertettük, a mérési eredmények állomásonkénti feldolgozásánál ezeket a kapcsolatokat nem ismételjük meg. A Dunával kapcsolatban megemlítjük, hogy Fájsz kivételével a LNV mindenütt megváltozott. Az új 1965. évi Nagy Dunai Árvíznek megfelelő szélsőséges hordalékszállítást vettük minden állomásnál alapul. A) Dunaremete. Dunaremeténél a hordalékméréseket a 103. VO szelvényben, a vízmérce alatt mintegy 200 m-re levő szelvényben végzik. A méréseket aránylag későn, 1952. IX. 18-án indítottuk meg. A hordalékmérő állomáson a mérések jelenleg is folyamatban vannak, sőt a dunaremetei állomáson végzi a VITUKI a radioaktív izotópokkal, mint nyomjelzőkkel megjelölt hordalék mozgására vonatkozó vizsgálatokat is. 756
