Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Harmadik rész. 3. Magyarországi hordalékvizsgálatok - 3.2 A magyar hordalékkutatások eredményei - 3.2.1. A mérési adatok feldolgozása. Módszertani kérdések

TISZA, SZEGED, 1949. III. 25.

3.2.1—32. ábra. Töménység-görbék a Tisza szegedi szelvényének V. függélyében, az

1949. III. 25-i mérés alapján

a = 0,40 m értéket vettünk fel, és így Ca = 954 p/m3 = 0,954 kp/m3.

Minden egyes pontonkénti hordalékmintát szemnagyság szerint elemeztünk, sőt az egész függélyt jellemző hordalékanyag átlagos szemátmérőjét is meghatároztuk. Ez az érték dg = 0,035 mm.

Első lépésként megkíséreljük, hogy a függélyt jellemző össztöménységek mélység szerinti változását a dg = 0,035 mm-es átlagos szemátmérő alapján számítsuk.

A pontonkénti sebességértékek alapján a 3.2.1—32a ábrán megrajzoltuk a sebességábrát. A sebességábra megrajzolásánál nem nagy eltérést jelentett, hogy a maximális sebességet a vízfelszínnél tételeztük fel, vagyis a sebességgradiens a vízfelszínnél lesz zérus. A sebességábra alapján a sebességgradiens értékét különböző vízmélységeknél grafikusan határoztuk meg, és az s'h keveredési együtthatót az (1.3.4 — 45) képlet szerint számítottuk. Az dh mélység szerinti változását a 3.2.1 —32b ábra tünteti fel. Ismerve a hordalékkeveredési együttható mélység szerinti változását, ha a 3.2.1 —32c ábrán az 1/sj, mélység szerinti változását meghatároztuk, akkor az (1.3.4 — 29) képletben szereplő integrál értékét tetszés szerinti vízmélységnél a 3.2.1 —32c ábrának az a vízmélységtől a kérdéses vízmélységig terjedő területe határozza meg. A töménység számítását az (1.3.4 —29) jelű egyen744