Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Harmadik rész. 3. Magyarországi hordalékvizsgálatok - 3.2 A magyar hordalékkutatások eredményei - 3.2.1. A mérési adatok feldolgozása. Módszertani kérdések
A görgetett hordaléksúlynál a téli és a nyári összefüggés között aránylag nincs nagy eltérés. Érdekes, hogy a görgetett hordaléksúlyoknál magas vízállásoknál nagyobb a nyári összefüggés %-os eltérése, mint alacsony vízállásoknál. A nyári és téli idó'szak hordalékszállítása között mutatkozó különbség természetesen a vízgyűjtőterület sajátságainak a következménye. A tiszabői szelvényhez tartozó vízgyűjtőterület jelentős részén mezőgazdasági termelést folytatnak. Ennek tulajdonítható, hogy a növényi takaró védelme még júniusban is — a téli fagy és hótakaró hatásához hasonlóan — csökkenti a vízgyűjtőterületen a hordalékképződést. Ezért kellett a téli időszakot november 1—június 15-ig felvenni. Június végétől fokozatosan megindul a mezőgazdasági termények betakarítása, aminek következtében a növényi takaró megszűnik és így megindulhat a nagyobbmérvű hordalékképződés. A 3.2.1 — 16., 17. és 18. ábrán külön megjelöltük az áradó, a tetőző és az apadó vízállásokat is. Az ábrákból kitűnik, hogy a vízállás jellege nem befolyásolja a hordalékszállítást. Az a körülmény, hogy a tiszabői hordalékszállítás lényegileg független a vízállások jellegétől, arra utal, hogy a Tisza Tiszabő körüli hordalékszállítását elsősorban a folyóba jutó hordalék mennyisége, és nem a folyó hordalékszállító képességében jelentkező változások határozzák meg. A fentiekkel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a vízállások növekedésével fokozódó hordalékszállítás csak látszólag mond ellent a fenti megállapításoknak. A növekvő vízállásokat ugyanis a növekvő vízhozamok okozzák, amit viszont nagyobb és intenzívebb csapadékok előznek meg. A vízgyűjtőterületre hulló csapadék nagysága és intenzitása pedig arányosan növeli a vízgyűjtőterületen a hordalékképződést. A hordaléktöménységek és hordaléksúlyok tehát a vízállásokkal szimptomatikus kapcsolatban vannak, mivel mindkettő a vízgyűjtőterületről lefolyó csapadék mennyiségével van ok és okozati összefüggésben. 6. Az évi közepes hordalékszállítás meghatározása. Láttuk, hogy a hordaléktöménység, valamint a lebegtetett és görgetett hordaléksúlyok a vízállások hatványkitevős függvényeként fejezhetők ki közelítően. Ebből következik, hogy valamely időszak közepes hordalékszállítása nem azonos a kérdéses időszak középvízállásának megfelelően leolvasható értékkel. A közepes értékeket a mérési helyen észlelt vízállások gyakoriságának a segítségével számíthatjuk ki a legcélszerűbben. A legjellemzőbbek az évi közepes hordalékszállításra vonatkozó adatok. Mivel azonban egy év adatai alapján meghatározott értékek nyilván a kiválasztott év sajátosságaitól függnek, célszerűen 10 év adatai alapján határozzuk meg az évi közepes értékeket. A 10 éves időszakot úgy kell kiválasztani, hogy a nedves, az átlagos és a száraz évek aránya a vizsgált folyó vízgyűjtőterületének valóban átlagos viszonyait tükrözze. Magyarországon a legmegfelelőbbnek az 1931—40. évtized mutatkozik és ezért számításainknál mindig ezt a 10 évet vesszük alapul. Az évi közepes hordaléktöménységnek, valamint a lebegtetett és görgetett hordaléksúlyoknak az 1931—40. évek vízállás-gyakoriságai alapján a Duna duna- almási szelvényére vonatkozó számításokat a 3.2.1 —1. táblázat tünteti fel. 722
