Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Harmadik rész. 3. Magyarországi hordalékvizsgálatok - 3.1 A magyar hordalékmérések és kutatások - 3.1.2 A magyar hordalékkutatások fejlődése
A mérésenként meghatározott Ck közepes töménységet, valamint a szállított lebegtetett (Gs) és görgetett (GB) hordaléksúlyokat a vízállásokkal minden esetben kapcsolatba hozzák. Ha lehetséges, megállapítják a vízhozamokkal és a sebességekkel való kapcsolatokat is. Ezek kiszámításához ugyanis többlet-mérés nem szükséges, viszont a hordalékszállítás sajátságait tekintve hidraulikai szempontból igen jól kiegészítik a vízállásokkal való kapcsolatokat. Valamennyi hordalékmérő állomásnál, a gyakorlati igények lehető legjobb kielégítése céljából, grafikusan is közlik a közepes töménységnek, valamint a lebegtetett és a görgetett hordaléksúlynak a vízállásokkal való kapcsolatát. 3.1.2. A MAGYAR HORDALÉKKUTATÁSOK FEJLŐDÉSE Az utolsó 10—15 évben rohamosan fejlődtek mind a hordalékmérésekre, mind pedig a hordalékmozgás elméleti törvényszerűségeinek tisztázására vonatkozó kutatások. A korszerű kutatások módszereit és eszközeit az 1.1.5. fejezetben már részletesen áttekintettük. Itt csak röviden a magyar kutatások sajátosságaira, az általánostól többé-kevésbé eltérő jellegére kívánunk rámutatni. A hordalékmérésekkel összefüggő magyar kutatások elsősorban a mérések alapján meghatározott kapcsolatok megbízhatóságával, feltételezhető pontosságával foglalkoznak. A lebegtetett hordalékkal kapcsolatos kísérletek tapasztalatai azt igazolták például, hogy a mintavétel megbízhatóságát leginkább annak időtartama és a vízfolyás sebessége befolyásolja. Az elérhető pontosság természetesen a hordalék szemnagyságától is függ. A magyar vizsgálatok szerint 0,6 mm átmérőig nem lényeges a szemnagyság hatása. Különböző típusú műszerekkel egyidejű mintát vettek azonos vízmélységből és vizsgálták a mérési eredmények megbízhatóságát. A számítások azt bizonyították, hogy célszerűen alkalmazható a Bogárdi-féle mintavevő — a gyakorlatban is ez terjedt el leginkább — amit az utolsó években a Poljakov-féle mintavevőnek megfelelően átalakítottak. Vizsgálták, hogy a középtöménység és valamely hidraulikai jellemző közötti kapcsolat mennyire megbízható eredményt szolgáltat folyamatos hordalékadatsorok előállításához. Vizsgálták a lebegtetett hordalékminták laboratóriumi feldolgozásának megbízhatóságát. Részletesen elemezték a kezelési veszteségeket, a súlymérés hibáját. Az eredmények azt igazolták, hogy elsősorban a minták kezeléséből származik igen jelentős veszteség. Foglalkoztak a szemeloszlási görbék analitikai jellemzésével és javaslatot tettek a lognormál eloszlás statisztikai paramétereinek meghatározására, rámutatva az elméleti görbe alkalmazásának előnyeire. A görgetett hordalékmérés megbízhatóságának jellemzéséhez sorozatméréseket végeztek. A mérési eredmények feldolgozása azt bizonyította, hogy egy mérés 702
