Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.3 A „regime elmélet” - 2.3.2 összefüggések a feltöltődés- és kimélyülésmentes csatornáknál
A Q valamilyen jellemző vízhozamot, általában a legnagyobb árvízi hozamot jelenti. A CB és C1 együttható az FB fenéktényezőnek, valamint az Fr rézsűtényezőnek, sőt a folyó vízjárási viszonyainak is függvénye. Blench általánosított megállapodott mederelmélete határozottan rámutat arra, hogy a természetben a mesterséges csatornák és a folyók egyensúlyi állapotát ugyanazok a tényezők befolyásolják és alakítják ki. A megállapodott meder elméletére vonatkozó legújabb kutatásait Lane 1953- ban adta közre. Az U.S. Bureau of Reclamatioriban folyó tanulmányoknál rátértek a hordalékmozgató erővel kapcsolatos kérdések vizsgálatára. Megállapították, hogy mivel a sebességek, illetőleg a turbulencia hatását a mederoldalak közelében igen nehéz meghatározni, célszerű a hordalékmozgató erő felhasználása. Lane tanulmányainál az irodalomból rendelkezésre álló sebességekkel számol, illetőleg a sebességek segítségével állapítja meg a hordalékmozgató erőket. A sebességeknél — mint tudjuk — szerepet játszik a vízmélység is, mivel növekvő mélységeknél a kritikus sebesség is növekszik. Ha a megállapodott meder elméleténél a sebességekkel és a hordalékmozgató erőkkel számolunk, figyelembe kell vennünk, hogy mind a sebességek, mind pedig a hordalékmozgató erőknek nem a kritikus értéke a mértékadó. A túlnyomó- részt laboratóriumi kísérletek során meghatározott kritikus értékek ugyanis eltérnek a valóságban megengedhető sebességektől és hordalékmozgató erőktől. A változó kritikus hordalékmozgató erők és kritikus sebességek törvénye nyilván növelik a tényleges kritikus értékek és a megengedhető értékek közti eltérést. Ezért a megállapodott meder tervezésénél mindig a megengedett sebességek, illetőleg a megengedett hordalékmozgató erők alapján történik a tervezés. A megengedett sebesség- és hordalékmozgató erő-értékek általában nagyobbak a kritikus értékeknél. A megengedett sebességet a kézikönyvek táblázatosán közlik. Ilyen pl. a 7e//órc/-íáblázat. Újabban a különböző szemnagyságú kohéziómentes mederanyagok megengedett sebességeire vonatkozóan a szovjet kutatók állították össze táblázatot. A 2.3.2—1. táblázat az iszapanyagtól a legnagyobb szemű durva kavicsanyagig felsorolja a megállapodott meder szempontjából még megengedhető középsebességeket. Mivel pedig a középsebességek a vízmélységgel változnak, a 2.3.2— 1. táblázatban szereplő, és 1,0 m vízmélységre vonatkozó értékeket, eltérő mélységek esetén a 2.3.2 —2. táblázatban megadott javítótényezőkkel való szorzás útján kapjuk. A 2.3.2—1. és a 2.3.2 —2. táblázattal kapcsolatban Lane megállapítja, hogy azokból — a többi kutatónál használatos szélesség — mélység arányt feltételezve — a megengedett hordalékmozgató erőkre való áttérésnél jó megegyezést talált a megengedett hordalékmozgató erő megadott és a táblázatokból számítható értékei között. A hordalékmozgató erőnek a mederfenék és mederoldalak mentén való eloszlásával kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy a hordalékmozgató erő nem any- nyira egy-egy hordalékszemre, mint inkább a fenék- és mederoldal bizonyos területére ható csúsztató feszültségként határozható meg. A hordalékmozgató erő eloszlása a sebességek eloszlása alapján nem volt megbízhatóan megállapítható. 622
