Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.2 A hordalék és a vízfolyás hidraulikai tényezői - 2.2.3 A görgetett hordalékszállítás összefüggése a hidraulikai jellemzőkkel
A közelítő függvénykapcsolatok bevezetésénél természetesen felmerül a kérdés, hogy milyen elhanyagolások mellett végezzük számításainkat. Célszerű tehát vizsgálni azokat a feltételeket, amelyek számszerűen jellemzik a függvénykapcsolatok bevezetése révén elkövetett hibák nagyságát. A hordalékmérések eredményei mutatják, hogy a görgetett hordalék súlya legtöbb esetben kifejezhető külön-külön a h vízállás, a Q vízhozam és a vk középsebesség egyszerű hatványkitevős függvényével. Ezeknek a hatványkitevős függvényeknek általános alakja a következő: Gb = uxhBl (2.2.3-1) Gb = PiQh (2.23-2) Gb = a A' (2.2.3—3) Nyilvánvaló, hogy a görgetett hordalék szállítására vonatkozó fenti összefüggések mellett figyelembe kell vennünk a vízállások, a vízhozamok és a középsebességek között fennálló hidraulikai kapcsolatokat is. Nagyobb vízfolyásoknál, a tapasztalat szerint, ezeknek a kapcsolatát is közelítőleg hatványkitevős függvények alakjában lehet kifejezni. A vízállások, vízhozamok és vízsebességek közötti hidraulikai kapcsolat tehát további három alapegyenletet jelent: Q = ehr (2.2.3—4) vk = kQ° (2.2.3-5) vk = (flf (2.2.3 —6) A (2.2.3 —1) —(2.2.3 —6) alatti alapvető összefüggések természetesen csak közelítőleg tekinthetők függvénykapcsolatoknak. Éppen ezért nem várhatjuk, hogy a hordalékmérések és a vízrajzi mérések eredményei alapján meghatározott kapcsolatok teljes matematikai szabatossággal megfeleljenek a hat alapvető összefüggés egymás közötti viszonyából levezethető feltételeknek. A teljesség kedvéért megemlíthetjük, hogy az említett közelítő függvénykapcsolatokat több esetben nem lehet meghatározni. Például a laza alluviumba beágyazott folyóknál, ha a kimélyülések és a feltöltődések igen nagymértékűek, nem számíthatunk arra, hogy a görgetett hordalék súlyát a vízállásokkal, vagy a vízhozamokkal, esetleg a vízsebességekkel egyértelműleg meghatározhassuk. Vagy, ha például a medret burkoló anyag olyan összetételű, hogy fedőréteg alakulhat ki, akkor is előfordulhat, hogy a közelítő függvénykapcsolatokat nem lehet meghatározni. Mivel az összefüggések csak közelítőleg tekinthetők függvénykapcsolatoknak, ha valamely vízfolyás egy keresztszelvényre vonatkozólag a (2.2.3 —1) —(2.2.3 —6) összefüggéseket a mérési eredmények alapján meghatározzuk, nyilvánvaló, hogy az egyenletek egymás közötti kapcsolatából levezethető feltételek csak közelítőleg lesznek kielégítve. A hat alapvető egyenlet közül csak három tekinthető egymástól 601
