Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.2 A hordalék és a vízfolyás hidraulikai tényezői - 2.2.2 A vízfolyások hidraulikai geometriája
A sebességet tehát a vízállásváltozásoknak és a meder ezzel kapcsolatos mozgás- állapotainak figyelembevételével lehet csak esetről-esetre meghatározni. Egy-egy árhullám levonulása alkalmával a meder mozgásállapota többször változhat és ez mindig a mederérdesség változását is maga után vonja. Például ha a vízhozam növekszik, bekövetkezhet a homokhullámok elmosása, vagyis a mederfenék kisimulása, ami az érdesség csökkenését jelenti. Az eredmény, hogy a vízhozamban bekövetkezett növekedés által a vízmélységben előálló növekedés kisebb lesz az ilyen alluviális medreknél, mint a szilárd medrű csatornáknál. Ez a körülmény azt jelenti, hogy az alluviális medrek alkalmazkodni tudnak az egyes árhullámokhoz és az árhullámokat oly módon vezetik le, hogy bizonyos esetekben a vízmélység csak kismértékben növekszik. A természetes vízfolyások kialakulását, sajátságait, időbeli fejlődését a geofizika és a földrajztudományok művelői behatóan vizsgálták és értékes adatokkal egészítették ki a vízrajzi megfigyeléseket. Ezek elsősorban a vízfolyások morfológiai sajátságaira vonatkoznak és a dolog természeténél fogva minőségi jellegűek. A minőségi jellemzést nyilván mennyiségileg kifejezhető tényezőkkel is hasznos lenne kiegészíteni. Leopold, L. B. és Maddock, T. 1953-ban vízrajzi mérések segítségével határozták meg a folyómedrek kialakulását. Vizsgálataik a folyók hidraulikai és hidrológiai tényezői, valamint a meder geometriai jellemzői közti összefüggésekre vonatkoznak. Ezért ezeket a kapcsolatokat találóan „hidraulikai geometria” (hydraulic geometry) gyűjtőnévvel jelölték meg. Kutatásaik eredményeit röviden az alábbiakban foglaljuk össze. A tapasztalat szerint a vízfolyásoknál több hidraulikai tényező, így a B víztükörszélesség, a D közepes vízmélység és a vk középsebesség is a Q vízhozam egyszerű hatványkitevős függvénye szerint változik. Láttuk, hogy ugyanilyen módon a lebegtetett hordaléksúly is kifejezhető. így várható, hogy a lebegtetve szállított hordaléksúly, valamint a víztükör szélesség és a közepes vízmélység között is összefüggés áll fenn. Ha a különböző vízfolyásoknál a 2.2.2. A VÍZFOLYÁSOK HIDRAULIKAI GEOMETRIÁJA kapcsolatokat meghatározzuk, akkor a 596
