Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.2 A hordalék és a vízfolyás hidraulikai tényezői - 2.2.1 Alluviális vízfolyások

Vanoni és Brooks megállapítják, hogy laboratóriumi csatornákban végzett kísérletek tanúsága szerint az/*//' aránya egyes esetekben hétszeres is lehet. Ez a megállapítás önmagában is felhívja a figyelmet a mederállapot jelentőségére az alluviális vízfolyásokban.

A Darcy — Weisbach-féle f érdességi tényező helyett gyakran a mederoldalak érdességének korrekciójával fb-t vezetik be, amely így csak a mederfenék érdesség- gét jelöli. A mederfenék fb érdessége is két összetevőre bontható: fb a mederfenék szemcseérdességét, f'b pedig a mederfenék alaki érdességét jelöli.

A mederérdességet Vanoni és Brooks laboratóriumi kísérletek segítségével vizsgálták. Az fb mederérdesség változását v középsebesség függvényében határozták meg, közelítőleg állandó Did relatív érdesség, és különböző vízmélység mellett. Méréseik eredményét kb. d'K = 0,145 — 0,137 mm-es szemnagyságnál és D = 7 — — 7,5 cm vízmélységnél a 2.2.1 —ti. ábra mutatja. Látható, hogy az fb mederérdesség értéke nagymértékben változik a mederállapottól függően. Az ábrából az is kitűnik, hogy a mederállapot a vízfelszín esését és a mederre vonatkozó csúsztató sebességet is hasonló módon befolyásolja. A vízmélységet D = 16—17 cm-re növelve, fb legnagyobb értéke sem érte el a 0,09-et és v szerinti változása is eltérő volt az előzőhöz képest. Vanoni és Brooks nem találtak magyarázatot az eltéréseket illetően.

Brooks vizsgálatait élénk vita kísérte. A részleteket illetően az irodalomra utalunk.

Brooks megállapítja, hogy a hordalékhozam, a vízmélység és esés között igen sokrétű kapcsolat áll fenn. Erre a körülményre bizonyos magyarázatot az 1.2.6,

1.2.7., 1.2.8. fejezetben talál az olvasó. De az esés és vízmélység együttes szerepe a vízfolyások hordalékszállításánál a változó kritikus hordalékmozgató erők és változó kritikus sebességek törvényének bevezetésénél még jobban kitűnik: az esést és a vízmélységet mindig összetartozó értékként kell kezelni.

Vanoni és Hwang elméleti meggondolások alapján megállapítják, hogy a meder alaki érdessége f"b a mederformák h magasságától, a meder Rb hidraulikus sugarául

tói és az e = —- ún. kitett ségi paramétertő\ függ, és mivel ilyen esetben a meder A

hidraulikailag érdes, a Reynolds-számtól független. Az e tényező különben a mederformák területi sűrűségét fejezi ki, mivel As a homokhullámok, illetőleg dűnék áramlástól védett oldalának (lee side) vízszintes vetületét, A pedig a teljes területet jelenti, amelyre As értékét megállapítják. Eszerint;

vagy bevezetve a ú-val és — -val arányos ks egyenértékű homokérdességet

589