Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.1 Tapasztalati összefüggések - 2.1.3 A görgetett hordalékszállítás empirikus kapcsolatai

2.1.6—13. ábra. A hordaléktöménység relatív csökkenésének ösz- szefüggése a középsebességek relatív csökkenésével, Bruk és Mi- loradov, V. nyomán

kennie kell a dg átlagos szemátmérőnek is. Ez azonban csak úgy következhet be, ha azon a szakaszon, ahol csökkent az esés és növekedett a hidraulikus sugár, feltöltődések következnek be. A paraméter segítségével kiszámíthatjuk a megváltozott viszonyoknak megfelelő d'g értéket. Mivel a dg átlagos szemátmérőhöz tartozó mederanyagnak, valamint az érkező G hordalékmennyiségnek is ismerjük a szemösszetételi görbéjét, az új d'g-höz tartozó szemösszetételi görbét is megszerkeszthetjük. Ha pedig ezt ismerjük, egyszerű arányossággal megkapjuk, hogy milyen szemnagyságtöredékeknek kellett leülepedniük az új mederállandóság eléréséhez. Ezeknek a súlyszázalékából közvetlenül számíthatjuk a leülepedett mennyiséget. Ennek a számítási módszernek alkalmazásától medertározók esetén várhatunk jó eredményeket.

A feliszapolódások mértékének meghatározására szolgáló eljárások felsorolása után meg kell állapítanunk, hogy pontos és minden szempontból megbízható módszer ma még nem áll rendelkezésre. Ezért célszerű mindig több eljárás szerint kiszámítani a várható feltöltődéseket, és ezek összevetése révén minőségi elemzéssel eldönteni a kérdést. A legjobban ajánlható Orth, illetve Samov függvénygörbeseregének és Gottschalk, valamint Brune függvénygörbéjének alkalmazása. Ellenőrzésképpen a Conchas-tározónál nyert tapasztalatokat is felhasználhatjuk.

574