Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.1 Tapasztalati összefüggések - 2.1.3 A görgetett hordalékszállítás empirikus kapcsolatai
2.1.5—2. TÁBLÁZAT A lebegtetett és görgetett hordaléksúlyok aránya a 25, 50 és 75 %-os tartósságé vízállások, illetőleg vízhozamok esetén a Duna egyes mérőállomásainál a 2.1.3—1. és a 2.1.4—1. táblázat szerint Mérőállomás Tartósság % Gs fa vízállásokkal való Gb ^ kapcsolat alapján q fa vízhozamokkal —- | való kapcsolat Gb [alapján Középérték 25 n,i 7,17* 10 10,6 8,56* Dunaremete 50 7,07 4,82* 7,42 7,24 6,12* IS 4,61 3,82* 5,66 5,14 4,75* 25 440 220* 265 352 242* Nagyhajós 50 972 555* 750 861 652* 75 1846 832* 1910 1878 1371* 25 203 178 190 Dunaalmás 50 246 210 228 75 303 260 282 25 395 233* 238 316 235* Nagymaros 50 307 210* 269 288 240* 75 268 221* 318 293 270* 25 384 390 387 Dunaújváros 50 282 267 274 75 207 185 196 25 215 200 208 Fájsz 50 141 144 142 75 92 106 99 25 300 271 286 Baja 50 222 205 214 75 178 155 167 Megjegyzés: A *-gal jelölt értékek az 1953 után érvényes összefüggések arányát tükrözik. a 2.1.5 —5. táblázat ban a Rábára vonatkozóan kiszámítottuk egyrészt a vízállásokkal, másrészt pedig a vízhozamokkal való kapcsolatok alapján a 25, 50 és 75 %-os tartósságú vízállások és vízhozamok esetén a GJGB arányt, és mivel ezek természetszerűleg bizonyos eltéréseket mutattak, ezeknek középértékeit is. A 2.1.5 —2. táblázatból kitűnik, hogy a dunai állomásoknál a GJGB viszony — Dunaremetét leszámítva — kb. 200 — 1900 között változik, éspedig oly módon, hogy a Nagymaros feletti állomásoknál az alacsony vízállásoknál nagyobb a GJGB viszony, mint magasabb vízállásoknál. A Nagymaros alatti állomásoknál a helyzet éppen fordított, mivel Dunaújvárosnál, Fajsznál és Mayánál éppen a magas vízállásoknál, illetőleg a nagy vízhozamoknál nagyobb a lebegtetett és a görgetett horda552
