Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.2 A hordalék és a mederanyag jellemzői

1.1.2—10. ábra. Gömb alakú, y, = 2,65 [p/cm3] fajsúlyú hordalékszemek ülepedési

sebessége 20° C-ú vízben

Az 1.1.2—7. táblázatban levő hányadosok mutatják, hogy a hőmérsékletnek a Stokes-törvény érvényességén belül igen jelentős hatása van az ülepedési sebességre. Például 0° C-u víznél az ülepedési sebesség 1,79-szer kisebb, vagyis csaknem a fele a 20° C-nál érvényesülő ülepedési sebességnek. Az északi félteke országainak éghajlatát figyelembe véve — például ülepítők méretezésekor — mindig ajánlatos, hogy az ülepedési sebességet a biztonság növelése szempontjából 0° C-u vízre állapítsuk meg.

Visszatérve a Stokes-törvény levezetésének feltételeire — mint már megállapítottuk —, a b), c) és d) teltételek a valóságban könnyen kielégíthetők. Az a) feltétel, a szilárd részecskéknek a gömbalaktól való eltérése az e) feltétel tárgyalása során lesz egyidejűleg megoldva.

Lássuk ezek után e) feltételt, amely a leglényegesebbnek látszik, tekintettel arra, hogy a S/okes-törvény éppen ennek a feltételnek a következtében a 0,05 — 0,08 mm-nél durvább anyagoknál egyáltalában nem alkalmazható. Az ebből eredő eltérések a gyakorlatban különösen nagy jelentőségűek, mivel igen sokszor a 0,1, esetleg 0,3 mm-nél durvább szemnagyságtöredékek, sőt kisebb-nagyobb kavicsszemek ülepedési sebességét kell számítanunk. Éppen ezért célszerű az áramlási ellenállást úgy meghatározni, hogy az tetszés szerinti szemnagyságoknál érvényes legyen.

56