Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.1 Tapasztalati összefüggések - 2.1.3 A görgetett hordalékszállítás empirikus kapcsolatai

ban a lumineszcens és radioaktív nyomjelzőkkel való mérések eredményei, majd csak a jövőben lesznek hasznosíthatók.

A következőkben az idő- és fontossági sorrendtől eltekintve, a teljességre való törekvés nélkül, néhány gyakran alkalmazott tapasztalati összefüggést sorolunk fel.

Poljakov, követve Velikanov elvi megállapítását, a

qB = Avi (2.1.3-1)

összefüggést ajánlja, vagyis a vízsebesség negyedik hatványával arányosnak veszi az időegység alatt, egységnyi szélességben szállított hordaléksúlyt.

Lopatin és Goncsarov a tényleges (t) és a kritikus sebesség (vc) különbségével határozták meg a görgetett hordalékhozamot.

Lopatin szerint

ahol a vízfolyásonként változó állandót jelöl. Goncsarov összefüggése:

ahol A állandó, dm pedig a közepes szemátmérő.

Goncsarov újabb képletében a turbulens áramlásban kialakuló a>, és a nyugvó vízben mért a> ülepedési sebesség i/ arányát, valamint a mederanyag nyugalmi állapotát jellemző vH határsebességet vezeti be:

A határsebességet a vízfolyás és a hordalék jellemzőkből kell meghatározni. Samov összefüggése a sebességarányokat és különbségeket egyaránt tartalmazza:

v. számítására Samov a

képletet ajánlja. K a hordalék szemösszetételét jellemző tényező.

Karausev, A. V., ha Q a vízhozam, D a közepes vízmélység, S az esés, dg az átlagos szemátmérő, amelynek ülepedési sebessége co, a teljes szelvény hordalékhozamát a

484