Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.1 Tapasztalati összefüggések - 2.1.1 A természetben végzett mérések alapján meghatározott összefüggések - 2.1.2 A hidrológiai tényezők hatása a hordalékmozgásra
5. Ha/ < 0, a C hordaléktöménység növekvő vízhozamnál csökken és csökkenő vízhozamnál növekszik. A magyarországi, és általában az európai folyóknál ilyen / érték nem valószínű. Az Egyesült Államokban azonban több folyónál ilyen negatív / értékeket is észleltek. / = Y függő változónak a B = Xx, Qk = X2, QJQkv = X3, qk = független változókkal való kapcsolatát először numerikus úton, korrelációszámítással határoztuk meg. A számítást az MTA Automatizálási Kutató Intézetének Minszk 22 típusú elektronikus számológépével végeztük. A 2.1.2—1. táblázat adatai alapján a számítások szerint a függő változónak a négy független változóval való parciális korrelációs tényezői az alábbiak; rx = 0,581 r2 = 0,779 r3 = -0,516 r4 = 0,749 ami mutatja, hogy / a hosszúidejű közepes vízhozammal és a közepes fajlagos vízlefolyással van a legszorosabb kapcsolatban. De elég szoros kapcsolat mutatkozik a vízgyűjtőterület B szélességével, sőt a vízjárás hevességét jellemző Q„JQkv viszonnyal is. A számítások eredményeképpen az yo = a + Mfj + b2X.2 + b3X3 + bxX, (2.1.2-3) ötváltozós korrelációs kapcsolat numerikus alakban Kp = 1,594 - 0,004246 Xx + 0,000614 X2 - 0,000534 X3 + 0,0174 X4 (2.1.2-4 A többszörös korrelációnak lineáris alakú számításához — mint ismeretes — feltétel, hogy az összetartozó parciális korrelációs tényezők és b együtthatók előjele rendre megeggyezzék. A (2.1.2 —4) kapcsolat szerint r4 és bí ellentétes előjelűek, ami arra utal, hogy a kereseti kapcsolatot még közelítőleg sem lehet lineárisnak tekinteni. A teljesség kedvéért mégis megadjuk, hogy a totális korrelációs tényező R2 = = 0,694, vagyis R = 0,832, ami aránylag szoros kapcsolatra utal. Érdekes megvizsgálni, hogy az egyes független változók milyen mértékben befolyásolják a függő változó értékének alakulását. Ismeretes, hogy képezve a Ci — C2 = r 2y2; C3 = r3y 3; C4 = r4y4 (2.1.2—5) mértékszámokat, amelyeknél rx, r2, r3 és r, a parciális korrelációs tényezőket, Vi =bx ? , <^2 y2 = b2 —; U 73 — b3 — , II 1 ^ *^ 0 <*0 O b o b (2.1.2-6) 478
