Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.2 A görgetett hordalék - 1.2.3 A hordalékmozgás határállapotainak kritériumai
Eltekintve az antidűnék elkülönítésénél mutatkozó nagy szórásoktól, az f0 — Fr kritérium hátránya, hogy az R hidraulikus sugár, a d szemátmérő, az 5 esés és (?i — y) fajsúlykülönbség mellett a v eredő sebesség értékére is szükség van. A sebesség számítása pedig a mederformáknak a meder ellenállására gyakorolt változó hatása miatt nagyon bizonytalan. Garde és Ranga Raju 1963-ban ezért olyan új kritériumot vezettek be, amelyben a v sebesség nem szerepel. Az új kritérium paramétereit az alluviális medrekre vonatkozó ellenállási törvény határozza meg. Dimenzióanalízis segítségével bemutatják, hogy alluviális meder ellenállási törvénye a általános összefüggéssel fejezhető ki. Alluviális vízfolyásoknál az ellenállás és a hordalékmozgás állapota között szoros kapcsolat van. így szerintük feltehető, hogy az (1.2.3 —32) jobb oldalán szereplő három paraméter, illetőleg a viszkozitás hatását első közelítésként elhanyagolva, az R/d relatív érdesség* és az SyK'h — y) paraméter határozzák meg a hordalékmozgás különböző határállapotát. Az R\d és az Sy/(y1 — y) paraméter kapcsolatát az 1.23—1. táblázat adatai alapján a homokhullámok és dűnék tartományának az átmenettel, valamint az átmenet tartományának az antidűnékkel való határállapotát az 1.23 — 8. ábrán levő két szaggatott vonallal rajzolt egyenes tünteti fel. A nyugvás — mozgás határállapotát jellemző Shields-íé\e paraméter (lásd az (1.2.3 —3) képletet) felírható, mint az 1.23 — 8. ábrán levő két nevezetlen paraméter szorzata: ami azt jelenti, hogy a kettős logaritmikus léptékben szerkesztett ábrán minden fc = konstans értéket egy balról jobbra süllyedő 45°-os egyenes ábrázol. Garde és Ranga Raju Shields összefüggéséből (lásd az 1.13 — 2. ábrát) durva hordalékanyagra jó közelítésként fc = 0,05 értéket választva, a nyugvás — mozgás határállapotát az ábrán a teljes vonallal rajzolt 45°-os hajlású egyenessel jelölték. * Az „R/d (vagy Did) relatív érdesség", az 1.1.3. fejezetben részletezett magyarázat szerint, mindenütt úgy értendő, hogy az ,,a relatív érdesség mértékszáma”. 164
