Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Bevezetés
A második főfejezet, a teljességre való törekvés nélkül, a mozgómedrű alluviális vízfolyások sajátságait és a hordalékszállítással összefüggő kapcsolatait foglalja össze. A harmadik főfejezet az ún. regime-elmé/etet taglalja. A regime-elmélet a jelenlegi kutatások eredménye alapján feltétlenül a hordalékmozgás általános elméletéhez tartozik. A hordalékmozgás és a folyószabályozás kapcsolatát a negyedik főfejezetben foglaltuk össze. A második rész ötödik főfejezetében a hordalékmozgás hidraulikai hasonlóságával foglalkozunk. Mivel a hordalékmozgás általános mérlegegyenletei alapján a mozgómedrű vízfolyások kismintavizsgálati módszerét is bevezettük, szükségesnek látszott, hogy a hidraulikai hasonlóság általános és bevezető' fogalmait is összefoglaljuk. A könyv harmadik részében, az első főfejezetben a magyar mérések áttekintése mellett a magyar hordalékkutatások fejlődésének irányzatát is részleteztük. A második föfejezetben a mérési adatok feldolgozásával és az annak során alkalmazott módszertani kérdésekkel foglalkozunk. Ez a rész az előbb említett főfejezettel együtt — véleményünk szerint — általános érdeklődésre tarthat számot. A korszerű magyar hordalékmérések — bár aránylag későn indultak meg — sok vonatkozásban nemzetközi szempontból is újszerűek. A mérési adatok feldolgozását és a módszertani kérdéseket a magyar folyókon végzett hordalékmérések alapján tárgyaljuk. Ezeket azonban mind általános elvi alapon foglaltuk össze. Az utolsó főfejezet a magyar folyók hordalékszállítását ismerteti, amely elsősorban a hazai kutató- és tervező intézetek részére nyújt megfelelő ismereteket. Ez azonban nemzetközi vonatkozásban is használható, mivel a külföldi vízfolyások hordalékszállitása a közölt adatok segítségével összehasonlítható, és sok törvényszerűség általánosítása és pontosabbá tétele is lehetővé válik. Könyvünkhöz bőséges irodalmat állítottunk össze, amelyben általában csak az általunk felhasznált vagy megemlített tanulmányokat soroltuk fel. A terjedelmes irodalom is mutatja, hogy a hordalékmozgás elméletével milyen kiterjedten és különböző szempontok szerint foglalkoztak a kutatók. Meg kell említenünk, hogy az irodalomban számos értékes tanulmány nem szerepel. Ezek nem azért hiányoznak, mintha a szerző nem értene egyet megállapításaikkal, hanem azért, mert a hordalékmozgás teljes irodalmának felsorolása szinte egy teljes kötet megírását vette volna szükségessé. 15
