Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész

ságrend, veszélyesség és megakadályozásuk lehetőségei szerinti osztályozásuk.

Az ötödik azonnali és aktív beavatkozás a további vízromlás és vízszennyeződések megakadályozására.

A hatodik a már elrontott, túlszennyezett, veszélyt rejtő vízkészletek fokozatos javítása, és legalább tűrhető és elviselhető szintre hozása.

Mindegyik csoportbeli ténykedésnél elengedhetetlen a többi csoport feladatainak szem előtt tartása.

A célkitűzéseket tekintve lehetséges a feladatok elvi csoporosítása is. Nyilvánvaló, hogy az ilyen elvi szempontok szerinti csoportosítás is többféle lehet.

Logikusnak mondható, ha ok és okozat feltárásával kezdenénk, a károk és veszélyek elleni védelmi és védekezési módszerek ismertetésével folytatnánk, és végül a védekezés gazdaságosságára, vagyis költségeire, ezek megtérülésére és hatékonyságára térnénk ki. Ez a tárgyalási mód különösen a környezetvédelem vízügyi kutatásának feladataiban lenne előnyös, mert szervesen csatlakozna a vízgazdálkodás operatív munkájához.

A legmegfelelőbb felosztás, csoportosítás kiválasztása nyilván nem egyértelmű. Minden felosztásnál a határozottan kimutatható előnyök mellett hátrányos hatások is lesznek. A szervezett, komplex szemléletű környezetvédelem csak a legújabb időkben kezdődött. Ezért a helyes felosztásra vonatkozó tapasztalatok még nem állnak rendelkezésünkre.

A fentiek alapján indokolt, ha a vízügyi feladatokat is a K5 Célprogramnak megfelelő felosztásban tárgyaljuk.

Eszerint a II. főfeladat foglalja össze a környezetvédelem vízügyi vonatkozásait. A tárgyalás során ezen változtatást nem eszközöltünk, csupán pótlólag a környezetvédelem oktatási feladatcsoportját iktattuk be. így tanulmányunk célját tekintve a felosztás lényegét nem érintő kisebb módo34