Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)
II. rész - 3. A vízkészlet erdő- és mezőgazdasági tevékenységből eredő szennyeződése; az elhárítás kérdései
ellenőrzése a cél, figyelembe véve a károkozók és a védőszerek biológiai hatásait, az okozott károk nagyságát és a talaj, valamint a környezet összes sajátosságait. 3.2. A szennyvíz elöntözésének lehetőségei A szennyvíz elöntözése két igen eltérő szempontból lényeges. Az első a szennyező hatás csökkentése a szennyvíz újrafelhasználása útján. Ennél lényegesen olcsóbb szennyvíz- tisztítással alacsonyabb minőségi követelményű vízigényt elégíthetünk ki, és ugyanakkor nagymértékben tehermentesítjük befogadóinkat. A szennyvíz elöntözésének másik fontos része az egyébként legtöbb szennyvíztisztítási és szennyvízelhelyezési eljárás során veszendőbe menő tápanyagok hasznosítása. A szennyvíz elöntözésének vízkészlet-gazdálkodási, vízminőség-védelmi, valamint mező- és erdőgazdálkodási, sőt esetenként energiatermelési előnyei vitathatatlanok. Ennek ellenére aránylag ritkán alkalmazzák. Külföldön gyakrabban, hazánkban csak igen korlátozottan hasznosítják a szennyvizet elöntözés útján. A szennyvíz elöntözésének általános bevezetését leginkább az öntözővízzel szemben támasztott minőségi követelmények betartásának nehézségei korlátozzák. Ezeknek enyhítésére csak további kutatások alapján kerülhet sor. Az eddigi vizsgálatok szerint a legfontosabb a szennyvíz eredete, amely mellett az öntözött talaj és a termesztett növény milyensége is nagy szerepet játszik. A háztartási szennyvizek öntözéssel való hasznosítására már több jól kipróbált módszer áll rendelkezésre (pl. Bulgáriában). A háztartási szennyvizekkel való öntözés eléggé korlátozott, mert általában csak kis településeken jelentkezik ilyen ipari szennyeződéstől mentesen szennyvíz. 88
