Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)
II. rész - 2. Az ipari tevékenységből és az urbanizációból keletkező vízszennyezés; a szennyvíztisztítás kérdései
meghajtása, az energiatermelés hulladéka a vizet szennyezi. A hajóknak, mint kisebb életközösségeknek szennyvizei is a víziút vizét terhelik. A közlekedésnek elsősorban a levegőtisztaság-védelemmel és a zajártalommal van kapcsolata, de vízügyi vonatkozásait sem szabad elhanyagolni. A levegő csapadékszeny- nyező hatása például igen jelentős lehet. Az úttestekről lemosódó szennyezőanyagok ártalommentes elvezetése is szükséges. A közlekedéssel kapcsolatos javító, karbantartó szervízhálózat vízszennyező hatása magas olajtartalmú szennyvizekben jelentkezik. A szennyvizek olajtalanítását, illetve annak csökkentésére irányuló módszereket az előzőkben már részletesen tárgyaltuk. A nagymennyiségű veszélyes, mérgező anyagok tárolása, illetve szállítása során esetleg bekövetkező katasztrófák jelentős vízszennyeződést okozhatnak. Ezért határértékeket kívánnak meghatározni az egyszerre szállítható, illetve tárolható mennyiségekre. A világon mindenütt előírásokkal szabályozzák a szállítható mennyiségeket. Hollandiában pl. legfeljebb 3000 t ammónium-nitrát műtrágya tárolható vagy szállítható egyszerre. Acetonitrilből 5000 m3 tárolható és 1000 m3 szállítható, klórgázból 50 t szállítható vagy tárolható a holland előírások szerint. A közlekedésből eredő szennyezések közül a legjelentősebb és a legveszélyesebb is az olajszennyezés. Ezért további kutatásokat kell végezni az olajszennyezés leküzdésére. Meg kell vizsgálni a por alakú aktívszénadszorbens üzemi méretű használatának lehetőségeit, amelyet a Veszprémi Egyetemen kísérleti méretekben már kipróbáltak. Meg kell jegyezni, hogy a por alakú aktívszénnel adszorbeált és kiülepített 79
