Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 2. Az ipari tevékenységből és az urbanizációból keletkező vízszennyezés; a szennyvíztisztítás kérdései

(pl. koncentráció, hőmérséklet) elérésekor, vagy jelenség (különleges szennyezőanyag) előfordulásakor automatikusan bekapcsol, és az ugyancsak előzetesen megállapított műveletet, esetleg műveletsort hajt végre.

2.8. Szennyvíztisztítási irányelvek kidolgozása

A városiasodás és az ipar rohamos fejlődése a jövőben a „szennyvíztermelés” állandó mennyiségi növekedését eredményezi. De az ún. modern szennyezőanyagok (pl. mosószerek) koncentrációja is növekedni fog. A tisztíthatóság egyre fejlettebb technológiát igényel.

A városiasodás következményei a fajlagos vízfogyasztás növekedésében is lemérhetők. Az NSZK-ban például 1950- ben 85 1 /fő nap érték 1960-ra 99, míg 1969-ben 123 1/fő nap-ra emelkedett. Ez a házi szennyvíz mennyiségében közvetlenül jelentkezik.

Hazánkban a csatornázás és a szennyvíztisztítás eléggé elmaradott, akár a külföldi helyzettel, akár a hazai vízellátással hasonlítjuk is össze. Ma a teljes szennyvízmennyiségnek még csak egy kis része kerül biológiai tisztító telepekre. A többi csak mechanikailag tisztítva, vagy anélkül a befogadóba.

A növekvő szennyvímennyiség kielégítő tisztítása érdekében a hazai szennyvíztisztító telepek hatásfokát és kapacitását egyaránt növelni kell, illetőleg újakat kell létesíteni.

Az ipari szennyvízhozam a nemzeti jövedelemmel egyenesen arányos. A növekedés üteme 1970 —75-ig évi 6%-kal, 1976 —80-ig 5%-kal, 1981 -85-ig 4%-kaI vehető figyelembe.

Az ipartelepítés során fokozottabban kell figyelembe venni a szennyvízkérdést.

A szennyvíztisztítási technológiák fejlesztésében legfontosabb a tisztítási hatásfok növelése. A tisztítási hatásfokot

76