Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 2. Az ipari tevékenységből és az urbanizációból keletkező vízszennyezés; a szennyvíztisztítás kérdései

(pl. koncentráció, hőmérséklet) elérésekor, vagy jelenség (különleges szennyezőanyag) előfordulásakor automatikusan bekapcsol, és az ugyancsak előzetesen megállapított műve­letet, esetleg műveletsort hajt végre. 2.8. Szennyvíztisztítási irányelvek kidolgozása A városiasodás és az ipar rohamos fejlődése a jövőben a „szennyvíztermelés” állandó mennyiségi növekedését ered­ményezi. De az ún. modern szennyezőanyagok (pl. mosó­szerek) koncentrációja is növekedni fog. A tisztíthatóság egyre fejlettebb technológiát igényel. A városiasodás következményei a fajlagos vízfogyasztás növekedésében is lemérhetők. Az NSZK-ban például 1950- ben 85 1 /fő nap érték 1960-ra 99, míg 1969-ben 123 1/fő nap-ra emelkedett. Ez a házi szennyvíz mennyiségében köz­vetlenül jelentkezik. Hazánkban a csatornázás és a szennyvíztisztítás eléggé elmaradott, akár a külföldi helyzettel, akár a hazai vízellá­tással hasonlítjuk is össze. Ma a teljes szennyvízmennyiség­nek még csak egy kis része kerül biológiai tisztító telepekre. A többi csak mechanikailag tisztítva, vagy anélkül a befo­gadóba. A növekvő szennyvímennyiség kielégítő tisztítása érdeké­ben a hazai szennyvíztisztító telepek hatásfokát és kapacitását egyaránt növelni kell, illetőleg újakat kell létesíteni. Az ipari szennyvízhozam a nemzeti jövedelemmel egye­nesen arányos. A növekedés üteme 1970 —75-ig évi 6%-kal, 1976 —80-ig 5%-kal, 1981 -85-ig 4%-kaI vehető figyelembe. Az ipartelepítés során fokozottabban kell figyelembe venni a szennyvízkérdést. A szennyvíztisztítási technológiák fejlesztésében legfonto­sabb a tisztítási hatásfok növelése. A tisztítási hatásfokot 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom