Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)
II. rész - 2. Az ipari tevékenységből és az urbanizációból keletkező vízszennyezés; a szennyvíztisztítás kérdései
De fontos szempont a visszanyert tápanyagok közvetlen vagy öntözés útján való hasznosítása is. A vaskohászatban többféle szennyvíz keletkezik, amelyek tisztítást igényelnek. Ilyenek az agglomerációs üzem, kohó- gáttisztítás, a salakaprítás, az öntöttvasöntés szennyvizei, a konverterekben végzett oxidálás során keletkező gázok tisztításakor kapott szennyvizek, a galvanizáló üzem szennyvizei, a marató oldatok semlegesítésekor kapott szennyvizek stb. A vaskohászati szennyvizek tisztítása során a lebegőanyagokat, olajat és kenőanyagokat mechanikai tisztítással választják le. A lebegőanyagok különböző ülepítőkkel távolíthatók el. Az ülepítési hatásfok függ a szennyvíz minőségétől, az ülepítő típusától és a derítés módszerétől. 2.5. A városi szennyvizek összetétele A víz, amelyet a háztartásokban mosáshoz, mosogatáshoz, fürdéshez stb. használunk és amely aztán a WC öblítővízével együtt folyik el, adja a házi szennyvizet. Ha ehhez még a csapadékvizet és a kisebb ipari üzemek szennyvizét is hozzáadjuk, akkor általában városi szennyvízről beszélünk. Ez az ún. egyesített rendszerű csatornahálózattal való víz- elvezetés. A szennyvíz minőségére természetszerűen a lakosság életmódja és a településekben található ipari üzemek fajtája erősen hat: Ha a település nagyobb és egymástól igen különböző iparágak működnek benne, amelyek szennyvizüket a városi csatornahálózatba engedik, akkor a házi, ill. városi szennyvizek jellege olyan alapvetően megváltozhat, hogy az adott település összes szennyvizeinek a vizsgálatakor gyakran szinte tisztán ipari szennyvízről beszélhetünk. 68
