Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 2. Az ipari tevékenységből és az urbanizációból keletkező vízszennyezés; a szennyvíztisztítás kérdései

c) technológiai szennyvizek.

A korszerű szennyvízkezelés a három különböző eredetű szennyvizet külön gyűjti és előkezeli. így viszonylag nagy koncentrációjú és kis mennyisígű „oldatokat” kell kezelni, ami hatékonyabban és gazdaságosabban oldható meg, mintha a szennyvizek egyesítése után a különlegesen káros anyagok eltávolítását (nehéz fémsók, fenol, radioaktív anyagok stb.) nagy tömegű híg oldatokból valósítanák meg. Ezekkel a kérdésekkel ma még alig foglalkoznak. Nyilvánvaló pedig, hogy előbb vagy utóbb sürgősen megoldandó feladattá válnak.

A vegyipar szennyvízkibocsátásának növekedése:

1965-ben 263,7 ezer m3/nap,

1970-ben 479,8 ezer m3/nap,

1975-ben 760,9 ezer m3/nap,

vagyis igen rohamos.

A gyógyszeripar a vegyipar egyik legfontosabb iparága. Az iparág 1970-ben 17 932 millió m3/év vizet használt fel, ami 1972-ben már 19,2%-kal emelkedett. 1981-ben várható a 70-es érték 120%-os emelkedése.

A termékegységre eső fajlagos vízfelhasználás igen változó a gyártott termékek függvényében. Az üzemek elfolyó szennyvize a felhasznált víz 89%-a. Az összes szennyvizek mennyiségének 20,8 %-a technológiai folyamatokban keletkezik, 63%-a kevéssé szennyezett hűtővíz, 16,2 %-a szociális és egyéb szennyvíz.

A kissé szennyezett hűtővizek mennyisége az egyes gyárakban a recirkuláció mértékének függvénye.'

A gyógyszergyárakban szennyvíz a készülékek mosásából, a bepárlási maradékokból, extrakciókból, takarításból, padlóelcsurgásból, a tároló terek csapadékelcsurgásából és a kissé szennyezett hűtővizekből keletkezik.

58