Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)
II. rész - 1. A vízellátás kérdései
A vízellátás az emberi civilizáció megindulásakor a fel- használás módjától és helyétől függetlenül csaknem kizárólag a felszín alatti vizekből történt. Bár az a körülmény is nyilvánvaló, hogy az ember megjelenésének kezdeti időpontjában nagyon sok esetben veszélytelen volt a felszíni vizekből való vízellátás is. Napjainkban azonban a növekvő vízigényeket a korlátozott mennyiségű felszín alatti vizek mellett mind gyakrabban a felszíni vizekből kell kielégítenünk. A vízellátás legfontosabb része az ivóvíz biztosítása. A legmagasabb követelményeket nyilvánvalóan az ivóvízzel szemben támasztják, így elsősorban az ivóvíz minőségének védelmével kell foglalkozni. A vízellátás kérdéseit az ivóvízellátás szemszögéből fogjuk áttekinteni. Az ipar által támasztott minőségi követelmények esetenként igen eltérőek lehetnek. Általában megfelelő az ivóvíznél „gyengébb” minőségű víz, de ugyanakkor pl. az ivóvízben eltűrt 0,3 mg/1 vas és 0,2 mg/1 mangán a textilipari festési eljárásokban megengedhetetlen. A vízellátás környezetvédelmi feladataihoz tartozik végül az ivó- és iparivíz-ellátásban a vizek tisztaságvédelmének kutatása is. 1.1. A felszíni vizekből történő vízellátás A felszíni vizekből történő vízellátás hazánkban csak az utóbbi évtizedekben vált szükségessé, és ez sajnálatosan egybeesik a vizek nagyobb mértékű elszennyeződésével. Ma is üzemelő, de még a felszabadulás előtt épült felszíni víztisztító művek vannak Siófokon, Balatonföldváron, Mát- rafüreden, Szolnokon. Ipari üzemekben és az ezekhez kapcsolódó településeken másutt is használtak felszíni vizet 36
