Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 8. A vizek szennyezésének összefüggései más környezeti ártalmakkal

geknek legjobban megfelelőt kell kiválasztani. Mindegyik eljárás során az egészségügyi követelmények szigorúan batartandók és a felszíni és talajvizek szennyeződését a minimumra kell csökkenteni.

A komposztáláskor és égetéskor megakadályozható a vizek szennyeződése. A szemétdepóniák alkalmazása esetén ezzel szemben igen nagymérvű lehet mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek szennyeződése. A felszíni vizek, a befogadók szennyeződését a depóniákról és környezetükről lefolyó csapadékvizek okozzák. Ez katasztrofális méreteket ölthet, ha a depóniákat elárasztják a vizek, ami pl. árterületeken nagyon is gyakori jelenség. A felszíni lefolyás a sze- métdepóniákból a legkülönbözőbb szennyező anyagokat mossa ki. A felszín alatti vizeket, a talajvizet a depónián átszivárgó víz szennyezi. A szemétdepóniák vízáteresztőképessége igen nagy. A szivárgó víz a depónia ún. vízháztartása mellett a csapadékmagasságtól, a felszíni lefolyástól és a párolgástól függ.

A felszíni vizek szennyeződése azáltal csökkenthető, ha a felszíni lefolyást magáról a depóniáról a lehetőség szerint kiküszöböljük. A felszíni vizeket úgy kell elvezetni, hogy lehetőleg ne kerüljenek a szemét közelébe. A talajvizek szennyeződésének megakadályozására esetenkint különleges beavatkozások szükségesek. Ezeknél a geológiai, hidrológiai viszonyok mellett a szennyeződések fizikai, kémiai és biológiai sajátságait is figyelembe kell venni. A talaj szűrés útján való tisztítóképességét is vizsgálni kell. Gyakran alkalmazott beavatkozás, hogy a depóniát vízzáró (agyag vagy bitumen) réteggel szigeteljük. Ilyenkor biztonságos még drénhálózat létesítése is. A szemetet célszerű homogenizálni, mert így a szivárgási viszonyok könnyebben ellenőrizhetők. A depóniák befedése vagy fásítása is előnyös lehet.

142