Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 8. A vizek szennyezésének összefüggései más környezeti ártalmakkal

A csapadékvíz hatására a hulladékok, fekália, házi szennyvíz, szennyvíziszap, házi szemét és ipari hulladék a mélyebb rétegekbe vándorolnak. Ezeknek a szennyezéseknek az elhárítása vagy kiküszöbölése még nem tekinthető megoldottnak.

Az erózió, amely tulajdonképpen a talaj és a környezete közötti egyensúly felbomlásának eredménye, jó példa arra, hogy nemcsak szennyezéssel veszélyeztetjük környezetünket. Bár az erózió jelensége nem újkeletű, felismerése talán az emberiséggel egyidős, megdöbbentő, hogy mennyire nem védekezünk ellene.

Az Egyesült Államok területének 60%-a különböző fokon erodált. A Szovjetunióban a szántóterületek 2 /3-át és 130 millió hektárnyi legelőterületet veszélyeztet az erózió. Romániában a mezőgazdaságilag művelt területek 60%-a áll eróziós hatás alatt. Hazánkban a mezőgazdasági területek 40%-át érinti a talajerózió. A legerősebb talán Nógrád megyében, ahol az erózió által évente elvitt tápanyagok értéke műtrágyában kifejezve kb. 323 millió forint, és az okozott évi terméskiesés búzában 76 500 tonna.

Az erózió elleni védekezésre számos mód ismeretes: a tervszerű erdőgazdálkodás, a korszerű talajművelés stb.

8.3. Vízi ökoszisztémák

Az emberiség közeli és távolabbi jövőjének várható alakulását fejtegető tanulmányok mind az okokat, mind a következményeket nagyon eltérően ítélik meg.

Egyesek az emberi alkalmazkodóképesség határát, az energiakészletek kimerülését, az energiaáramlás zavarait, mások az anyagforgalom meggyorsulását, az emberiség túlszaporodását, az emberi környezet elszennyeződését jelölik meg a veszélyek legfontosabb okaként.

137