Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)
II. rész - 7. A felszíni és felszín alatti vizek védelmének és szabályozásának gazdasági kérdései
7.2. A vízminőség-védelmi beruházások közvetlen és közvetett megtérülési lehetőségeinek kutatása Minden beruházást valamilyen cél eléréséért végeznek. Az egyik oldalon a befektetett költségek, a másik oldalon a megvalósulásukkal járó haszon áll. A beruházási költségek csaknem minden esetben kimutathatók. A megtérülések számszerű értékét azonban sok esetben nem lehet közvetlenül meghatározni. Az iparban a gyártási technológia korszerűsítésének eredménye az anyagi javak mennyiségének növekedésével, vagy minőségük javulásával mérhető. Ezzel szemben pl. a települések közművesítésének megtérülését csak nagyon összetetten és közvetve lehet számszerűsíteni. A környezetvédelmi beruházásoknál általában az utóbbi esettel állunk szemben. Ugyanez mondható a vízminőség-védelmi beruházásokkal kapcsolatban, bár elszigetelten a víz minőségének javításával még közvetlen megtérülések is kimutathatók. A közgazdászok a környezetvédelmi beruházások megtérülésének vizsgálatát csak a közelmúltban kezdték meg. Nyilvánvaló, hogy a környezetvédelemnél általában, s így a vízminőség-védelemnél is a beruházások megtérülésének meghatározása rendkívül bonyolult, és tegyük hozzá rögtön, talán nem is a legdöntőbb kérdés. Ezek ugyanis az élővilág — elsősorban az ember — létét biztosítják és egészségét védik. Egy-egy vízminőség-védelmi beruházással kapcsolatban kimutatható, hogy pl. milyen munkaerő-kiesést szüntetett meg, és ezzel milyen közvetlen és közvetett gazdasági előny járt. De a beruházást nem gazdaságos volta, hanem a környezetvédelem embercentrikus volta indokolja. A vízminőség-védelmi beruházások az ember egészségügyi kockázatának csökkentése, ill. megszüntetése miatt mindenképpen szükségesek. Ezeknek időben való előbbrehozá9* 131
