Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)
II. rész - 7. A felszíni és felszín alatti vizek védelmének és szabályozásának gazdasági kérdései
folyón felette üzemelő ipartelep szennyvizeitől. Ebbe a körfolyamatba azonban még sok más hasznosító és kárt okozó tevékenység is bekapcsolódik, úgyhogy a legkedvezőbb, a leggazdaságosabb rendszer meghatározása rendkívül bonyolult. Ezért ma még legtöbbször csak a károk gazdasági hatását vizsgálják. A folyóvizeknek az ipar szennyvizeivel való elszennyezése által okozott kár csökkentése problémájának megoldásában a fokozatos közelítés módszerét kell alapul venni. Ennek kezdeti stádiumában a jelenség olyan egyszerűsitett modelljét vizsgálják, amelyben csupán a leglényegesebb tényezőket veszik figyelembe. Az egyes KGST-tagországok tapasztalatainak felhasználásával az ivóvíz és a gazdasági igényt kielégítő víz szolgáltatásáért, valamint szennyvizek kibocsátásáért járó vízdíj és bírság tekintetében a KGST-tagországok Vízügyi Vezetők Értekezlete dolgozza ki a vízdijrendszerek összefoglalóját, elemezi a vízfogyasztás és a szennyvízkibocsátás gazdaságossági értékelésének metodikáját. Meghatározták a díj elvi funkcióját. A térítés közgazdasági szabályozó kell legyen, amely elősegíti a vízgazdálkodás tökéletesítését, ugyanakkor eszköz marad az egyes vízfogyasztóknak és vízhasználóknak a vízfogyasztással és szennyvízelvezetéssel kapcsolatos megterhelésére. Ma még nem ritkán ezeket a költségterheléseket részben vagy teljesen az állam fedezi társadalmi eszközökből. A vízdíj mellett már régóta bevezették a gondatlan szeny- nyezőket súlytó szennyvízbírságot. A szennyvízbírsággal azonban a vízszennyezést nem lehet megakadályozni. Átfogó tiltó rendelkezésekkel történő együttes alkalmazása azonban indokolt. A vízszennyezés okozta károk megszüntetése, vagy legalábbis elfogadható mértékig való csökkentése mélyreható 9 Begárdi 129
