Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 5. Az élővizek szabályozásának környezeti kérdései

hullám csúcsa többnyire élesebb, rövidebb és magasabb, mint természetes viszonyok között.

Mindezek a legkülönbözőbb kombinációban egyidejűleg jelentkezhetnek, és egymástól eltérő egyensúlyi helyzet kialakulását eredményezik. Ezért a beépítésnek a felszín alatti vizekre gyakorolt hatását mindig a helyi sajátságok szerint kell vizsgálni.

Budapestre vonatkozóan az alábbi tapasztalatokat említjük meg.

Pest belterületén 1960-ban naponta több mint 8000 nf1 vizet emeltek ki a talajból, ami számottevő talajvízszintsüllye- dést eredményezett.

A dunamenti partfalak jelentős mértékben akadályozzák (az árvizek idején is) a talajvízutánpótlást.

A kiöregedett városi csatornahálózatból nagymennyiségű víz áramlik a talajba, ami talajvízállás-emelkedést okoz.

5.5. A belvizek rendezésével kapcsolatos kérdések

A „belvíz” a hidrológiai körfolyamatban részt vevő vizek különleges fajtája. Általában a nedves, kivételesen a félszáraz klímájú területeken fordul csak elő, és ezért Földünk számos országában maga a belvíz fogalma is ismeretlen. Túlnyomó része az ármentesítés révén szabad lefolyásban meggátolt fölös csapadékvíz. A belvizek levezetése elsősorban a mezőgazdasági termelés érdekében szükséges. Az öntözéses gazdálkodás rohamos fejlődésével jelentősége megnőtt. Ma a belvízrendezés célját a fölös vizeknek és sóknak a száraz és öntözéses mezőgazdasági területekről való elvezetéseként definiálják. Környezetvédelmi jelentősége óriási, mivel a mezőgazdasági területek fennmaradását biztosítja.

118