Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 4. A vízminőség szabályozásának, a felszíni és felszín alatti vízek védelmének kérdései

Egy nemzetközi jogászkongresszusnak Helsinkiben elfo­gadott, e kérdésekre vonatkozó határozatait (amelyek „Hel­sinki Rules” néven ismeretesek) Finnország az ENSZ elé terjesztette. A Helsinki Rules átfogó módon kívánja szabá­lyozni a szennyezés elhárításának kérdéseit, és bár kifejezet­ten nem említik a hűtővízzel való terhelhetőséget, közvetve nagy jelentőségűek e vonatkozásban is. A hőszennyezésre példaként megemlíthető, hogy vala­mely erőmű, amely 100 MW áramot termel, óránként kb. 2000 m3 vizet folyat el, amely ll°C-kal melegebb, mint a hűtési folyamat megkezdése előtt. Bár egyes adatok szerint hazánkban az energiaipar hő­szennyező hatása csak az 1980 utáni időszakban válik majd jelentőssé, a hazai és a külföldi kutatások eredményeit és tapasztalatait összegezve ki kell dolgozni azokat a megelőző és védelmi módszereket, amelyekkel a nagyobb károsodást megelőzhetjük. 4.5. Hidrobiológiái kutatások, az eutrofizálódás A környezetvédelmi fejtegetések a „környezet” fogalmát gyakran leszűkítik az ember közvetlen környezetére, ami veszélyes félreértésekre vezethet. Ma már elegendő bizonyí­tékunk van arra, hogy az ember számára megfelelő „egész­séges” környezet csak az ökológiailag egyensúlyban levő természetes ökoszisztémák között lehetséges. így kap különleges jelentőséget a hidrobiológia. A hidrobiológiái kutatások feladata a biológiai vízminő­sítés, és az ezzel kapcsolatos alapfogalmak megfogalmazása. A vízminőség, a víz tulajdonságainak összessége, igen bonyolult fogalom, egyértelműen meghatározni, kifejezni aligha lehetséges. A gyakorlatban mindig határozott céllal folyik a vízminősítés, mindig azoknak a paramétereknek a 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom