Bogárdi János: Alkalmazott hidrológia (Tankönyvkiadó, Budapest, 1962)
3. A hidrológiai tényezők közötti kapcsolatok meghatározása
említett két változó pozitív, és viszonylag szorosnak mondható kapcsolatban áll egymással. 3.312. Közelitő numerikus és grafikus korrelációvizsgálat kettőnél több változóval Többszörös közelitő korrelációvizsgálatra vonatkozó módszerrel, vagy eljárással az irodalomban seholsem találkozunk. Nyilvánvaló azonban, hogy a többszörös közelitő korrelációvizsgálat is elképzelhető mind numerikus, mind pedig grafikus formában. Itt is hangsúlyozni kívánjuk, hogy a grafikus korrelációvizsgálat közismert módszereit nem soroljuk ebbe a kategóriába. Legkézenfekvőbbnek látszik, hogy a többszörös közelítő korrelációvizsgálatot is valamilyen rangkorreláció segítségével kíséreljük meg levezetni. Természetesen itt is a rangsorolásnak a leggyakoribb módját: a számokkal való rangsorolást választjuk. Bár a jászteleki lefolyás és a vízgyűjtőterületen levő 11 mérőállomás csapadékösszege közötti összefüggés hidrológiailag nem indokolja a többszörös kapcsolatot, példának célszerűen felhasználjuk az I. és II. táblázatot. A II. táblázatban rangsoroltuk a függő változót, valamint a 11 független változót is. A kétváltozós kapcsolatok meghatározása során láttuk, hogy a függő változó különböző szorosságu kapcsolatban van az egyes független válp tozókkal. Bevezettük az rB1 közelitő korrelációs tényezőt, melynek értékét lényegileg a P érték határozza meg. Minél kisebb a P érték, annál szorosabb a függő változó és a kérdéses független változó közötti kapcsolat. Ha a független változók száma egynél több, akkor az általános gyakorlatnak megfelelően a függő változó és valamelyik független változó kapcsolatát jellemző tényezőt parciális korrelációs tényezőnek nevezhetjük. A numerikus korrelációvizsgálatnál már bebizonyították, hogy a függő változónak az egyes független változókkal való kapcsolatát jellemző bármelyik parciális korrelációs tényező négyzete mindig kisebb kell hogy legyen, mint a függő változónak az összes független változóval való kapcsolatát jellemző un. totális korrelációs tényező négyzete. Ennek a tételnek természetesen a többszörös közelitő korrelációvizsgálatnál is teljesednie keli. Ha tehát a leg- nagyobb r^ közelitő parciális korrelációs tényezőt választjuk, vagyis a fentiek szerint a legkisebb P értéket tekintjük is, a- 39 -
