Bogárdi János: Alkalmazott hidrológia (Tankönyvkiadó, Budapest, 1962)
2. A mezőgazdasági vízgazdálkodás hidrológiai vonatkozásai
A hordalékmozgató eró, vagy másnéven elragadó erő, amely a mederfenéken fellépő súrlódási erőt jelöli, ha ^ a viz fajsulya, I a vizfelszin esése és R a hidraulikus sugár, illetőleg h a vízmélység, az alábbi kifejezésből számítható: r0 - 7Rí = 7hl /2,10/ A mederállandóságot jellemző tényezőket a mederanyagnak az elmozdítással szemben tanúsított ellenállása alapján szokás kifejezni. Kétféle alakja használatos, a Lohtin /a/ és a Szerző /b/ által levezetett tényezők. Ha d a hordalék átlagos szemátmérője és UR = Vghl’a csúsztató sebesség, akkor a » Ä - /2,11/ I és b » — « — « ^ » — . /2,12/ RI hI ü. A b mederállandósági tényező, mint látjuk, egy különleges Froude- szám, az un. csúsztató sebesség Froude-szám reciprok értékével azonos. A sebességnek és a hordalékmozgató erőnek azt az értékét, amelynél a mederfenéken nyugvó £ szemnagyságu és fajsúlyú hordalék mozgásba jön, kritikus sebességnek, illetőleg kritikus hordalékmozgató erőnek nevezzük. A kritikus sebességek a szemátmérővel elméletileg a v0 * const. 1 d( J ) /2,13/ szerinti kapcsolatban állanak. Az eddigi kutatásokból nagyon sok tényleges kritikus sebesség-képletet ismerünk. A képletek egy része a kritikus középsebességekre /Vq^/» egy része pedig a kritikus fenéksebességekre /vof/ vonatkozik. Tájékoztatásképpen a 0,1 mm-nél nagyobb, de 1,0 mm-nél kisebb szemnagyságokra a